A NÓGRÁD MEGYEI SZERVEZET TÖRTÉNETE

A Nógrád megyei Pofosz-szervezet 1989. július végén alakult meg Bátonyterenyén, közelebbről Nagybátony-bányavárosban, az egyik bérház pincehelyiségében, ahol akkortájt a városi ifjúsági klub működött. Az alakuló gyűlést Beda József hívta össze, aki elsőként töltötte be a megyei elnöki tisztséget. Megyénkben városi szervezetek nem tevékenykednek. A megyei szervezetet jelenleg Bérczesi Mihályné vezeti, aki 1989. szeptember 25-étől tagja a POFOSZ-nak, s az elnöki tisztségre 2007. április 20-án választották meg. Előzőleg Juhász Attila, még előtte Ponyi József vezette a megyei szervezetet.
A bátonyterenyei alakuló ülésen körülbelül 20-25 fő vett részt. Egyelőre pontosabb adatokkal nem szolgálhatok, mert Beda József bajtársunk halála után nem maradt ránk semmiféle feljegyzés vagy igazoló irat.
Amikor a legtöbb tagunk volt, akkor 176 bejegyzett tagtársat számláltunk. Azóta, elhalálozások, kilépések és tagdíjfizetési elmaradások miatt, jelentős mértékben apadt a létszámunk. Jelenleg 64 bejegyzett taggal rendelkezünk, s ehhez jönnek még az 1956-os hagyományőrzők; a bátonyterenyei Fáy András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumhoz kötődően, 16, Mátranovák községben 10 fő hagyományőrző tagunk van,az elmúlt hónapokban újonnan felvettekkel együtt.
Tagjaink némelyike még a MUSZ-hoz (munkaszolgálatosok) és a Recski Szövetséghez kötődik.
Nógrád megyében 1956. december 8-áig a politikai küzdelmek az országos történésekhez igazodva zajlottak. Más szóval: az emberek itt is leszedték a középületekről a régi rendszer szimbólumait, ledöntötték vagy megrongálták a szovjet emlékműveket, megválasztották saját forradalmi közigazgatási és munkahelyi szervezeteiket, a települési forradalmi bizottságokat, illetve a munkahelyi munkástanácsokat, a rend fenntartása érdekében gyári őrségeket és nemzetőrséget szerveztek.
A november 4-i szovjet invázió után itt is kettős hatalom alakult ki, melyet 1956. december 8-án a pufajkás sortűz szüntetett meg, ürügyet és alkalmat teremtve a munkások döntő többségének a bizalmát élvező Nógrád Megyei Munkástanács betiltására. A sortűz halálos áldozatait illetően eltérőek a vélemények, mi 131 halottról beszélünk, az elbocsátott salgótarjáni anyakönyvvezető emlékezetére hagyatkozva.
Ugyanennek a napnak a késő esti óráiban két pásztói munkásember felrobbantotta a település határában levő vasúti hidat, mely a Kövicses-patakon vezetett át. A hídban hétezer forintos kár keletkezett, de ezért – minthogy statárium volt – az öt perbe fogott személy közül kettőt kivégeztek.
1956. december 13-án a kora reggeli órákban Hugyag község határában, az Ipoly-parton lőtték agyon a salgótarjáni acélgyár nemzetőrségének két parancsnokát, Hadady Rudolf-ot és Hargitay Lajos-t. Előtte kegyetlenül megkínozták őket, majd színleg eljátszattak velük egy tiltott határátlépési kísérletet a túlbuzgó, önhatalmúlag cselekvő pufajkás őrizőik.

A NÓGRÁD MEGYEI SZERVEZET FŐBB CÉLKITŰZÉSEI

Szervezetünk idei tevékenysége közül (némelyik évente visszatérő feladat) az alábbiakat tartjuk a legfontosabbnak:

• Hadady Rudolf és Hargitay Lajos földi maradványainak felkutatása, emberhez méltó eltemetése.
  
• A hugyagi 1956-os emlékház bemutatótermének, kiállításának tovább fejlesztése, az emlékhely minél szélesebb körű megismertetése, elsősorban az ifjúság körében; ezért szeretnénk bekapcsolni az iskolai turizmus országos programjába.
  
• Emléktábla avatása a salgótarjáni központi temetőben valamennyi ’56-os forradalmár és szabadsághős emlékére.
  
• Hagyományőrző tagozataink erősítése, 1956 szellemének terjesztése és ápolása.
  
• Kárpátaljáról a beregszászi középiskolás diákok salgótarjáni egyhetes táboroztatásának megszervezése az idén is.

  
  Salgótarján, 2009. március
  
  Bérczesi Mihályné
  a Pofosz Nógrád megyei elnöke