MEGEMLÉKEZÉS
AZ 56. ÉVFORDULÓRÓL
2012. október 17.
A Magyar Politikai Foglyok Szövetsége az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékezett 2012. október 17-én, a XII. kerület Hegyvidék Önkormányzat Művelődési Központjában, a volt MOM művelődési házban megtartott rendezvényen.
A megemlékezésen részt vett dr. Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány kuratóriumának elnöke; Fónay Jenő, a POFOSZ alapító elnöke; Dr. Lomnici Zoltán volt főbíró, az Emberi Méltóság Tanácsa nemzetközi civil szervezet elnöke; Dégi András, a POFOSZ országos elnöke és M. Kiss Sándor történész professzor.
Dégi András, a Magyar Politikai Foglyok szövetségének országos elnöke köszöntőjében elmondta: most, hogy az országot járja, hihetetlen és döbbenetes történeteket hall: hogyan kínoztak, vertek agyon helyi hatalmaságok forradalmárokat vagy velük rokonszenvező, ártatlan embereket. 1956-ban honvédő háború folyt, a POFOSZ-nak az a véleménye, hogy  nincs elévülés, nagyon sok bajtársunk halt meg a szabadságharcban, s a sortüzekben, amelyek tömeges kivégzések voltak. Továbbra is az a véleménye, hogy nem történt rendszerváltozás, a kommunisták átmentették magukat a gazdasági hatalomba. Hangsúlyozta, hogy '56 legyen örök emlék.
Boross Péter – aki az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a Budapesti Forradalmi Bizottság és az Értelmiségi Forradalmi Tanács tagja volt, amiatt 57-ben Kistarcsára internálták – beszédében hangsúlyozta, hogy üzenetet hordozóknak tartják magukat. „Bölcsen a nyugalmas és békés hétköznapot választotta a POFOSZ a megemlékezéshez – mondotta. – Hiszen a baloldal másra használja majd 23-át. ” Utalt arra, hogy ott voltak a munkástanácsokban a forradalmi bizottságokban – „nem a parlamentben dőlt el a sorsunk, hanem azokon a helyeken. A forradalom föllobbanás volt, elemi erejű! Emlékezzetek azokra a fényes napokra! ” Visszaidézte azt az egy szót, ami a Kossuth téren hangzott el, amikor Nagy Imre így kezdte a beszédét: „Elvtársak!” – mekkora felzúdulást váltott ki: „Nem vagyunk elvtársak!” – zúgta a tömeg. Mert ezt a szót végleg ki akarták törölni. De nem sikerült.
Felhívta a figyelmet arra, hogy lehet bírálni, lehet elégedetlenkedni, de egyet nem lehet: hogy az a hatalom Magyarországon még egyszer kormányzó erővé váljon. Rámutatott arra, hogy itt a magyar szellemiség ellen folyik harc nap mint nap. „Minden ellen. Most éppen a turul a célpont” – mondotta. Emlékeztetett arra, hogy Hegedűs András, Rákosi miniszterelnöksége idején volt miniszter, ő is turulista volt. „Különösen vigyáznunk kell, hogy ne tévedjünk még egyszer, mint 1918-ban!” – Figyelmeztetett. Akik a forradalom részesei voltak, csak egy szeletét látták a fejleményeknek, bíztak a nyugat segítségében, miközben a nagyhatalmak kiegyeztek. Szólott arról, hogy a fiatalságnak tovább kell adni az akkor történeteket, s nem  szabad elfeledkezni az 50. évfordulós ünnepségek vérbefojtásáról.
„Mi a múltból jöttünk, hordozzuk minden fájdalmát és a megmaradás ösztönét, nem éltünk hiába” – zárta beszédét Boross Péter.
M. Kiss Sándor azzal kezdte felszólalását, hogy az ’56-os forradalom és szabadságharc mind a magyar, mind pedig az egyetemes történelem meghatározó része. (A teljes szöveg itt olvasható!)
Harsányi Gábor színművész, a Pesti Srácok című musical írója és egyik főszereplője a fiatal, főként amatőr szereplők fellépésével, részleteket mutatott be a darabból, melynek szövegírója Siliga Miklós, zeneszerzője Gyarmati István.
Ezt követően kitüntetések átadására került sor.
Baranyi László színművész, volt ’56-os forradalmár előadta Gérecz Attila: Karácsonyi ének a börtönben c. versét, majd pedig Meister Éva előadóművész Psalmus Hungaricus című összeállítása hangzott el. Vennes  Az eseményről tudósított és
a fotókat készítette: Frigyesy Ágnes
Titkosított adat: Fegyvertelen felvonulókra
61 alkalommal lőttek ki sortüzet A POFOSZ 56-os emléküléséről – Tisztelet a hősöknek – Nem lehet, hogy a baloldal még egyszer kormányzó erővé váljon Magyarországon – mondta Boross Péter volt miniszterelnök a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége (Pofosz) 56-os ünnepségén 2012. október 17-én Budapesten, a MOM-székházban. A volt kormányfő szerint a magyar szellemiség ébren tartása őrizte meg csodaként a nemzetet az elmúlt évszázadokban, ezért is fontos az 1956-os forradalom emlékének ápolása. A Szabadságharcosokért Közalapítvány kuratóriumának elnöke rámutatott:
Bele nem nyugvó baloldali körök demonstrációra akarják használni október 23-át, erre a kormány, illetve a kormányzó pártok szükségképpen válaszra kényszerülnek. Boross Péter szerint a baloldal akkor is nemzetellenes volt, amikor szomszédságunkban nacionalista, kommunista pártok voltak hatalmon. Hazánkban a magyar szellemiség ellen folyik küzdelem naponta, mindent támadnak: múltunkat, meséinket, regéinket, dalainkat. Most a Turul a célpont, holott a Turul-madár magyar történelmünk része, regéink szent madara.
Az ünnepség fotóiból válogatás itt tekinthető meg:
//<![CDATA[ //display() Galleria.loadTheme('/adat/js/photogallery/themes/rvsdefault/galleria.rvsdefault.js'); var webRoot = '/adat'; var urlRefer = '/adat/MOM-Emlékülés-2012-10-17-.php'; var webIndex = 'rvsindex.php?'; var urlAjax = '/adat/rvsindex.php?/photogallery/action/sitebuilderAjaxExecute/&rvsMgr=photogallery'; galleryId = 'gallery_3208b289fd8e87cdbabf80c27d59c98d'; var txtPrev = 'Prev'; var txtNext = 'Next'; var txtCallMailToFriend = 'Share to photo gallery'; var txtLoading ='loading.....'; var txtFullscreen ='Fullscreen'; var txtbackToFolder ='back to folder'; var txtbackToTopLevel ='back to top level'; var aConf = { sizeThumb : 120, slideEffect : 'fade', /// string slideDelay : '2000', /// string thumbPerPage : '40', autoPlay : false, fb : false, tw : false, sp : false, mail : false, viewImgFitSize : false, viewImageFullSize : true, showPhotoDesc : true, showAlbumDesc : false, viewImgOri : true, zoomLevel : '4', transitionSpeed : '1' }; if(aConf.viewImgFitSize == true) aConf.viewImgOri = false; var aSize = [0,40,60,80,100,125,150,200]; loadGalleria(); //]]> Boross Péter szerint az 56-os forradalom idején nemzeti mámor kerítette hatalmába a szabadságharcosokat. – Mi született akkor a lelkekben? – A leküzdhetetlen szabadságvágy, elemi erejű fellobbanás – mondta.
Honfitársainak azt mondta, számítsanak arra, hogy több generáció nőtt fel, akinek 56 már csak történelem! 56-nak üzenete van, amit át kell adnunk fiataljainknak! Őrizzük 56 emlékét! – mondta a volt miniszterelnök.
Boross Péter szerint a mostani időkben ismét tort ül minden, amit jogosan nevezünk nemzetellenesnek. 56 örökségét is mély támadások érik. Utalt a 2006. október 23-án történtekre; s kiemelte, milyen csodálatos és felemelő lehetett volna, ha az 56-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján nem baloldali kormány irányítja Magyarországot, amikor rendőrkordonnal tartották távol az emlékezőket, s védték magukat a kormánytagok.
Dégi András, a Magyar Politikai Foglyok szövetségének országos elnöke köszöntőjében elmondta: – Most, hogy az országot járja, hihetetlen és döbbenetes történeteket hall: hogyan kínoztak, vertek agyon helyi hatalmasságok forradalmárokat vagy velük rokonszenvező,  ártatlan embereket. 1956-ban honvédő háború folyt, a POFOSZ-nak az a véleménye, hogy nincs elévülés, nagyon sok bajtársunk halt meg a szabadságharcban, s a sortüzekben, amelyek tömeges kivégzések voltak. Továbbra is az a véleménye, hogy nem történt rendszerváltozás, a kommunisták átmentették magukat a gazdasági hatalomba. Hangsúlyozta: – '56 legyen örök emlék!
A megfigyelt állampolgárok száma meghaladta a másfél-millió főt!
– Sokszor elhangzott már, hogy a magyar forradalom és szabadságharc ütötte az első rést a szovjet bolsevizmus falán, mely végül is a kommunizmus világméretű gyengüléséhez vezetett – mondta M. Kiss Sándor történész, aki előadásában döbbenetes adatokat tárt fel: Magyarországon 1949-től 1953-ig Nagy Imre első miniszterelnökségéig több mint száz munka- és internáló tábor működött. A megfigyelt állampolgárok száma a tárgyalt időszakban meghaladta a másfél-millió főt! Az államhatalom különböző szervei, élükön az ÁVÓ-val valamilyen formában minden harmadik magyar család ellen folytattak le eljárást. Ha egy családot négy főben határozunk meg, ez közel három millió embert érintett közvetve vagy épp közvetlenül – mondta a történész.
Hangsúlyozta: – Hegedűs András, a korszak vezető kommunista politikusa, volt magyar miniszterelnök szerint az államosított terror következtében Magyarországon közel nyolcszáz embert végeztek ki 1945-1956 között. Ez ellen a terrorizált világ ellen tüntettek Budapesten az emberek 1956 október 23-án, majd október 24-étől az egész országban.
 M. Kiss Sándor rámutatott: – Árulkodnak a megmaradt fotók, a megmaradt filmkockák: csupa mosoly, ragyogó tekintetű emberek menetelnek kart-karba öltve. Dehogy akartak ők lőni! Közel egy évtizeden keresztül éltek a Rákosi-diktatúra, az ÁVÓ-vigyázta csend országában. S ekkor végre kikiabálták magukból a sokáig dédelgetett igazságot: „Nem vagyunk mi elvtársak!” Németh László író vezér nélküli felkelésnek nevezte a forradalmat! 1956 a pesti srácok forradalma volt.
M. Kiss szerint a magyar forradalom és szabadságharc egyik legcsodálatosabb tette éppen az volt, hogy a nép négy-öt nap alatt képes volt egy demokratikus modell felépítésének elkezdéséhez. A csoda színhelye a magyar vidék volt. Vidéken a civil társadalom kezében nem volt fegyver. A hatalom válasza a békés demonstrációkra a fegyverhasználat volt. 1956 október 23-a és november 4-e között az ország különböző településein fegyvertelen felvonulókra 61 alkalommal lőttek ki sortüzet, s ezek közül 24 halálos áldozatot követelt.
Húszezer, harci cselekményben megsérült személyt részesítettek kezelésben.
A neves történész kijelentette: – 1957. május 17-re elkészült egy felmérés, amelyet Kádárék titkosítottak, s ezt a titkosítást az Antall-kormány oldotta fel. Volt mit titkosítani. Ezek szerint Magyarországon 1956.október 23 és december vége között az állami egészségügyi szolgálat közel 20 000 harci cselekményben megsérült személyt részesített kezelésben. Budapesten 16 700, vidéken 2526 fő kapott ellátást. Az összes sebesülés 15%-a fejlövés volt! A húszezer sebesült 86,2 %-a férfi volt, javarészt 19 és 30 év közötti fiatalember. Összesen 2502 fő halt meg. Megdöbbentő létszám. A számok önmagukért beszélnek, jelzik, mi történt Magyarországon november 4-e után a fegyvertelen és védtelen nemzettel szemben.
– 1956 decemberében, amikor már csak a szovjetek és Kádár karhatalmistái kezében volt fegyver, az újabb sortűzek során 300 ember veszítette életét. Ezek a számok, beleértve a kivégzetteket, bebörtönzötteket, azzal a kétszázezer emberrel együtt, akik elmenekültek a kádári Magyarországról a magyar népesedés szempontjából is tragikus képet mutatnak – hangsúlyozta az előadó. Majd hozzátette: – Ez a tény 56 legmélyebb gyásza! Ezt nem lehet és nem szabad elfelejteni. Emlékezzünk 56 nevesített és névtelen hőseire! – zárta emlékező beszédét M. Kiss Sándor történész.
„A magyar szabadságharc az egész szabad világért szólt!”
A Pofosz ünnepségén Dégi András, a szervezet elnöke és a Pofosz vezetői kitüntetéseket, emlékplaketteket adtak át még ma is élő 56-os hősöknek, forradalmároknak, valamint olyan közéleti személyiségeknek, akik sokat tesznek és tettek az 56-os láng ébrentartásáért, köztük kitüntetést kapott Papcsák Ferenc, Zugló Önkormányzatának polgármestere.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 56. évfordulóján szervezett emlékező ünnepségen közreműködött Meister Éva, Erdélyből áttelepült színművész,Antal József, és Baranyai László 56-os forradalmárok, valamint fiatalok mutattak be részleteket A pesti srácok című musical-ből.
Végezetül álljon itt Wilhelm Röpke gondolata, melyet közvetlenül a november 4-i második szovjet intervenció után írt: „A magyar szabadságharcosoknak a barbár elnyomás ellen indított harca – melyhez hasonlót nem találunk a történelemben – miértünk, és az egész szabad világért szólt! Nincs szó, mely elég kemény volna ahhoz, hogy ennek az elnyomásnak durvaságát, és kegyetlenségét kellő módon elítélhessük.”
Frigyesy Ágnes (forrás:Polgári Hírszemle) |
