Munkaszolgálatosak


POFOSZ MUNKASZOLGÁLATOSOK
51 - 56 tagozata
Története

      A tagozat a POFOSZ keretében 1990-91 telén alakult meg,  a Budapest XIV. kerületi Kolumbusz utcai székházban. A bajtársi szövetség célja a Rákosi-korszakban, 1951. július 28. és 1954. november 11-16 között, 9 turnusban, tényleges katonai szolgálatra behívott, összesen 16 ezer 163 munkaszolgálatos érdekképviselet.
Kezdetben a tevékenységünk az eddig eltitkolt, letagadott történelmi múlt eseményeinek levéltári kutatásokon alapuló megismerése és feltárása volt. Eredménye dr. Csonkaréti KárolySzigorúan titkos dandár című, a Rákosi-éra MUSZ-t elszenvedők sorsát taglaló könyve. (I. és II. kiadás.) Több kutató dolgozat is készült.
Közben felvettük a kapcsolatot a Prágában alakult Nemzetközi Munkaszolgálatos Szövetséggel. Öt ország összesen 940 ezer politikailag diszkriminált katona munkaszolgálatosait fogja össze e szervezet. Magyarországon érdekvédelmi küzdelmet folytattunk – levelezve és vitatkozva - a Magyar Honvédelmi és Igazságügyi Minisztérium mindenkori vezetőivel, továbbá az Országgyűlés emberjogi bizottságában és a plénumon. Ezen tevékenységünk azonban nemigen volt eredményes. Hazug és történelmietlen érvekkel söpörtek le. (Pl. ellátás, előmenetel, bánásmód azonos a fegyveres alakulatokkal; avagy 63-65 milliárd forint volna a kárpótlási költség kihatása. Saját számításunk szerint egymilliárd nagyságrendű.)

Az Alkotmánybíróságnál beadott és a jogszabályokban rögzített egyenlőtlenséget - azaz a fasizmus üldözötteinek kizárólag kedvezményt nyújtó törvényeket - kifogásoló indítványunkat az Alkotmánybíróság 9,5 évi tűnődés után elutasította, illetőleg a parlament belátására és kegyeire bízta. Mivel, véleményünk szerint, a vonatkozó törvények nem felelnek meg a parlament által is ratifikált általános emberjogi elveknek és az indokolatlan megkülönböztetés tilalmának, ezért 2009. november 2-án indítvánnyal fordultunk a Strassbourgi Emberjogi Bírósághoz.
A levéltári kutatásokban dr. Láncos Pál, dr. Szeredi Ervin, Maár Imre és Kemenes Ármin tevékenykedtek. Míg a parlamentben Dr. Hasznos Miklós és Font Sándor jeleskedtek. Most fontos tevékenységünk a szociális segélyezés, beteg bajtársaink látogatása és támogatása, bajtársi temetéseken való részvétel. Saját MUSZ-zászlónkat Borka Ferenc őrzi. Forgalmazzuk a Csonkaréti-könyvet. Budapesten hetente szerdán10 órakor gyűlünk össze a POFOSZ Nádor utcai székházának tanácstermében. Több vidéki bajtársi  összejövetelen is részt vettünk. Negyedévek első szerdáján vidéki vezetőink bevonásával országos gyűléseket tartunk. Nemzetközi MUSZ-vonalon idén Prága rendezi az értekezletet, amelyen háromfős küldöttséggel fogunk részt venni.

Tagságunk a nagyfokú mortalitás miatt már nagyon megfogyatkozott. Félő, hogy úgy járunk, mint az utolsó, ötven év után a szovjet gulágról kiszabadult fogoly, akit hazajövetelkor tejben-vajban fürösztöttek, míg a többi százezreket nem – és alig kaptak kárpótlást. A katonai munkaszolgálatról szóló – akkoriban is törvényellenes – behívót a mai napig nem nyilvánították semmissé, az elvégzett, de ki nem fizetett munkabérért nem kaptunk kárpótlást. A nemzetközi szervezetbe tömörült MUSZ-osok közül mi lettünk leginkább mostohák a kárpótlás során.
Míg a Horthy-rendszer időszakában törvényre alapozottan 3-6 hónapra behívott munkaszolgálatosokat tizenegy jogcímen, mintegy 1 millió 400 ezer forint kárpótlásban részesítették, addig a Rákosi-munkaszolgálatosok egy jogcímen 27-28 hónapra az inflációt nem követ, havi 8.100 forint nyugdíj-kiegészítés kapnak.

Budapest, 2010. május


 

Boemelburg Lajos
a MUSZ-tagozat elnöke



Copyright © Magyar Politikai Foglyok Szövetsége
Honlap megnyitva: 2012.02.01.
Frissítve: 2017.03.29.
Munkaszolgálatosak - Magyar Politikai Foglyok Szövetsége