Események
Ezt, a minden hazafiasságtól, történelmi ismerettől és jóízléstől elrugaszkodott ötletet, Magyar Péter a facebook oldalán jelentette be 2024. október elsején.
Az 1956-os lyukas zászló a magyar történelmi zászlók sorába tartozik és így az egész nemzet önazonosságának és egyediségének szimbóluma.
Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc első napján keletkezett szimbólum pontosan a nemzeti szimbólumok szektás kisajátítása elleni tiltakozás okán jött létre.
A magyar nemzeti színeket kommunista jelképpel beszennyező Rákosi címert a magyar társadalom akkor azonnal és teljes egyhangúsággal és összefogással vágta ki, mint a nemzet önérzete elleni gyalázatot.
A világon a mai napig egyedülálló tiltakozási forma, a lyukas zászló, egy különleges nemzeti kincs és egyértelmű azonossági jel.
A legerélyesebben tiltakozunk különleges nemzeti jelképünk pártpolitikai célokra való felhasználás ellen.
E szégyenteljes ötletet magyar ember sehol a világon nem felejtheti el, mint olyan eszmei megerőszakolási kísérletet, amit pont a kivágott kommunista jelkép képviselt.
Nem kérünk a legújabb nemzetellenes erőszakból! Akár Magyar Péter, akár más vetemedik rá.
Ámon Antal
a POFOSZ országos elnöke
2024. október 1.
Azóta sok év telt el, nem tudni, hová került e kép, s az a régi Vasárnapi Újság is megváltozott, "feloldódott" a modern időkben… Most, hogy felidéztük a régmúltat, teszem fel neki a kérdést:
Interjú Ámon Antallal,
a POFOSZ elnökével
– Hogy kerültél olyan nagyon-nagyon messzire, Ausztráliába?
– Amikor 1975-ben sikerült disszidálnom, akkor így mondták, azért választottam Ausztráliát, mert megfelelt mindegyik elképzelésemnek. Az egyik: minél messzebb a Szovjetuniótól. A másik kettő az volt, hogy melegebb legyen az éghajlat, illetve, hogy angol a nyelvterület. A családomat gyakorlatilag földönfutóvá tette a kommunizmus. A családomat azért üldözték, mert vállalkozó volt az egyik nagyapám és nyugalmazott katonatiszt volt a másik nagyapám. Mint nyolcadik kerületi srác, a Práter utcai általános iskola ötödikes diákja, tizenegy évesen, megéltem '56-ot. Aztán megtapasztaltam azt a rengeteg hazugságot és elhallgatást, ami a Kádár-rendszerben körülvette. Miközben én pont ellenkezőképpen láttam. '56-ban szerettem volna, ha a szüleim disszidálnak, engem és a húgomat is visznek, de nem vállalták. Évtizedekkel később magam tettem meg ezt a lépést, és erre 1975-ben volt lehetőségem, akkor egy IBUSZ-utazás során.
– Hová tartott ez a csoport?
– Ez egy hétéjszakás körút volt, Ausztria egy éjszaka, Olaszország négy, és a mai Horvátországban – tehát akkor még Jugoszlávia –, Zágrábban aludtunk volna egy pár éjszakát. De az olasz és a zágrábi útra már én nem mentem, mert Klagenfurtban felültem egy éjszakai vonatra, Bécsig meg sem álltam. Akkori feleségemmel a házasságunk már elromlott, de ezt a hatóságok nem tudták, így kaphattam útlevelet. Ő itthon maradt, mint "túsz". Viszont segített, adott egy bécsi telefonszámot, amit külföldre menekült szüleitől kapott, s amit odaérkezésem után felhívtam. Nagy szerencsémre egy magyarul beszélő hölgy vette fel a telefont, aki azt mondta, hogy tud rólam, üljek be egy taxiba, és menjek oda. Így kezdődött a külföldi élet. Egy másik helyen befogadtak koszt-kvártélyra, ház körüli különböző munkák elvégzéséért cserébe. Úgyhogy körülbelül nyolc hónapot töltöttem Bécsben, amíg elintéződött az ausztráliai továbbutazásom lehetősége.
– Azért ez messze esett az eredeti, műszaki hivatásodtól…
– Igen-igen. Én már tizenhárom éves koromtól rá lettem állítva édesapám révén a műszaki életre, nyári munkával, aminek az volt az indoka, hogy "kisfiam, ha be akarsz kerülni az épületgépészeti technikumba, akkor már a VII. általános után el kell menned az építőiparba nyári munkára, hogy a jelentkezési lapodon ezt fel tudd tüntetni". Valóban így sikerült is. Aminek nagy hasznát vettem Ausztráliában. De előbb a bevándorló táborban, Melnbourne-ben, ahol közel egy évig éltem, munkát vállaltam, kertész voltam, éjjeli őr, mindenes, ezzel tudtam egy kis pénzt keresni. Igaz, addig sem hagytak volna ellátatlanul, mert munkanélküli segélyt kaptam volna. De nem is ez a lényeges, hanem az, hogy két intenzív, tehát három-háromhónapos nyelvtanfolyamot végeztem, így ennek a periódusnak a végén már munkára tudtam jelentkezni, műszaki rajzolóként. Egy magyar – későbbi barátom – segítségével felvettek egy élelmiszergyár tervrajzainak a készítésére. Olyan megállapodást kötöttünk, hogy a kezdő műszaki rajzolói bértől, fél éves ugrásokkal, a kezdő mérnöki bérig emeltek nekem. Közben tanultam, és rajzoltam, és megismertem az ausztrál szabványokat, a műszaki nyelvet.
– Gondolom, gyártási utakat és hasonlókat kellett tervezni?
– Így van, és mindent. Ez egy élelmiszergyár lett később, úgyhogy a híres ausztráliai pitét is itt készítették. Az egy pörkölt töltésű tészta-tasak, ami nagyon híres ott, az úgynevezett pie, ahogy az ausztrálok mondják… Finom is, és hasznos is. Az eredeti voltaképpen juhhússal van töltve, így ez egy viszonylag olcsó, és az ausztrálok kedvence.
– Hogy kaptál kedvet az újságíráshoz, illetve a riporterkedéshez?
– Ezt megelőzte az, hogy bekapcsolódtam a magyar életbe. Felléptem emigrációs ünnepélyeken, verseket mondtam. De az Ember tragédiája első jelenetében Lucifert játszottam, s én rendeztem az egész jelenetet. Amikor az akkor már működő magyar nyelvű rádióadás vezetője nyugdíjban gondolkodott, kaptam tőle egy telefonhívást, hogy Antikám, mi lenne, hogyha kezdenél bekerülni, és részt venni a magyar nyelvű csoport munkájában? Így indult, hogy engem kipróbálásképpen meghívtak, bár már láttak színpadon. Én ezt azonnal elfogadtam, de voltak, akik figyelmeztettek, hogy nagy megterhelés lesz. Az is volt, mert az Ausztráliában töltött harminc évemnek a középső évtizede az "kétállásos" volt. Tehát a műszaki élet folytatódott, és a rádiós élet kezdődött.
– A költségeket magatok fedeztétek?
– Nem, a rádió állami volt, először közösségi rádió volt, tizenketten is lehettünk, kéthetenkénti elszámolás-periódusban dolgoztunk, hogy így mondjam, darabbérért. Nagy elődök tanították a szakmát, akik a régi Magyar Rádiónál dolgoztak 1947–48-ig. Ők is Ausztráliába jöttek, amikor a Kossuth Rádiót átvették a kommunisták.
– Ausztráliában találkoztál ötvenhatosokkal?
– Hogyne, működtek '56-os szervezetek. De csak egy-kettő van már, hiszen az élet véges. Azonban mind a mai napig vannak közöttük barátaim. 1956 beleivódott az életembe, az emlékei mindvégig velem voltak.
– Miként kerültél kapcsolatba a Vasárnapi Újsággal?
– 1991-ben jöttem haza először. Ausztráliában én politikai menedékjogot kaptam, ami azzal járt, hogy Magyarországon másfél év börtönre, teljes vagyonelkobzásra és három év közügyektől eltiltásra ítéletek, távollétemben. De én annyira büszke voltam a politikai menekült státuszomra, hogy nem is akartam Magyarországra visszajönni. Bekövetkezett a rendszerváltozás idehaza, és 1991-ben sor került a pápalátogatásra. A kinti rádió adott egy megbízást, hogy tudósítsak erről a nagyjelentőségű eseményről, úgyhogy néhány tudósítást is készítettem, és talán már abban az évben felkerestem a Vasárnapi Újságot.
– Akkor volt Győri Béla volt a felelős szerkesztő. Sajnos néhai…
– Megismerkedtem a csapattal. Hogy hoztam-e anyagot nekik? Valóban hoztam, de sokkal kevesebbet, mint amennyit a Vasárnapi Újságtól kaptam, válogatott jó anyagokat, a mi ausztráliai rádióműsoraink számára. Kezdetben háromszor egy óra volt a heti magyar nyelvű anyag, aztán ez háromszor négy órára bővült, a bővüléssel együtt megnyitották az országos adásokat is, és így ezt a négy órát a Sydneyben is kialakult szerkesztőséggel úgy osztottuk meg, hogy kettő és fél órát gyártott Melbourne, és másfél órát Sydney.
– Hogy emlékszel vissza erre a rádiós időszakra? Hiszen mellette kenyeret is kellett keresned, és egy műsorszerkesztés nem egy, hanem legalább másfél embert kíván.
– Másfelet, igen, igen. Visszatekintve azt kell mondanom, hogy a családom is megfizette ennek az árát. Addigra már megnősültem, és két lány is lett a második házasságomból, tehát így visszatekintve, hideg fejjel azt kell mondanom, hogy nem tölthettem elegendő időt a családdal. Viszont én komolyan vettem a magyar politikai emigrációs létemet, ami azt jelentette, hogy nem azért mentem én Ausztráliába, hogy a Melbourne-i víz- és csatornázási műveknél dolgozzam, hanem ott is a magyar ügyet szolgáljam. Ezt a rádiózás által meg is tehettem. A nem műszaki életem az a fellépésekben nyilvánult meg, és az olvasásban; könyvek gyűjtésében. Tehát '56-ról és a magyar történelemről megjelent angol nyelvű könyveket kezdtem gyűjteni. Ezeket haza is hoztam, ezek megvannak.
– Nagyot léptél most az időben! Már a hazatelepülésről beszélsz. Hogyan és miért szüntetted meg azt a kinti létet? Hiszen a gyerekeid kint maradtak.
– Igen. A gyerekeinket magyarnak neveltük, a családon belül csak magyarul beszéltünk hozzájuk, és reméljük vagy reméltük, hogy használni is fogják ezt a magyar tudást. Voltaképpen használták, mert mindkét lányom dolgozott Magyarországon is. Az egyik hosszabb, a másik rövidebb ideig. Megismerték Magyarországot. Sajnos az idősebbik meghalt, a fiatalabbik pedig visszament Magyarországról Ausztráliába, és most ott él. Tehát amikor én ezt mondom, akkor nincsenek a gyerekeim már a közelemben, viszont van egy másik "gyerekem", egy elfoglaltság, hogyha ez nem hangzik túl fellengzősen: a POFOSZ.
– Amikor elterveztétek, hogy hazaköltöztök, voltak-e kialakult terveid?
– Nem, nem voltak. Azon gondolkoztam, hogy a sok-sok angol nyelvű olvasásomból könyvet írok különböző témákban, de aztán ebből nem sok lett, néhány cikken kívül. Viszont 2006-ról beszélünk, amikor visszajöttünk a harmadik feleségemmel Ausztráliából. Ő egyébként úgy a harmadik feleségem, hogy a "másfeledik" is, ugyanis a disszidálásom előtt vele jártam titokban, mert, mint említettem, a házasságunk elromlott, de a látszatát fenn kellett tartani az útlevélszerzés érdekében. Tehát ez volt, mondjuk így, a másfeledik házasság…
– De ő itthon maradt annak idején?!
– Ő sajnos itthon maradt, mert beárulták a hatóságoknál, hogy mire készül. Nekem sikerült kimenni, viszont amikor már a tanulmányait befejezte, szeretett volna utánam jönni, de nem sikerült. Így el lettünk választva egymástól évtizedekre.
– Amikor hazajöttél, egyértelmű volt, hogy a legnagyobb '56-os szervezetet megkeresed?
– 1956 az életemből nem maradt ki sohasem. Életem meghatározó esemény-, tapasztalat- és emléksorozata szent dolog számomra, ennek a tanulmányozása, és szellemiségének, az akkori magyarság összefogásának az emléke és a táplálása. Már kintről, még 2000-ben kérvényeztem a felvételemet a Magyar Politikai Foglyok Szövetségébe, még Fónay Jenő idejében, akivel egyébként találkoztunk Ausztráliában, mert látogatást tett ott a másik híres ötvenhatossal, Wittner Máriával együtt. Fel is vettek, és miután hazajöttünk, 2007-ben, fel is kerestem a POFOSZ-t, hogy mit tudnék segíteni?
– Akkor már Mádi Jenő volt az elnök, sajnos már ő sincs az élők sorában…
– Igen, vele is beszélgettünk egy sort, és akkor engem besoroltak a XVII. kerületbe. Ott Zsámbokréty Zénó volt az elnök – és ma is ő. Többször megkért engem, hogy a budapesti értekezletekre jöjjek be helyette a "messzi" XVII. kerületből, mint helyettese, és így ismertem meg a POFOSZ munkáját, lépcsőzetesen. Ha most így visszagondolok, az első négy elnök a "pozícióban" halt meg. Az ötödik, Lengyel János, szerencsére még él, és én vagyok a hatodik.
– Az '56-osok sokat szenvedett emberek. Hogyan lehet egy ilyen közösséget jól vezetni?
– Tapintattal elsősorban. De ehhez hozzátehetem azt, hogy voltam én a fegyelmi bizottság tagja és elnöke is. Felfigyeltem igaztalan támadásokra, és arra gondoltam, hogy ezt meg kell állítani. Kritizálni lehet egymást, de amikor valaki tényszerűség nélküli rombolással állna a másikkal szemben, azt nem szabad tűrnie egy szervezetnek. De empátiával kell kezelni ezeket a helyzeteket. Tehát mindig, újra és újra el kell érni azt, hogy az egymással való vita helyett a szent cél 1956 legyen. Az a magatartásforma, amit én tapasztaltam akkor, gyerekként, az a közös öröm, az az egymás segítése, a legkisebbtől a legnagyobb dolgokig; amikor az egész nemzet az én szememben egységes volt és jó hangulatú. Erre van szükség most is, szerintem az egész országban is, erre az együttműködésre, erre a sorsközösségre.
– Hogy látod '56 jövőjét?
– 1956 bevonult a történelembe. Lehet kritizálni, az 56-osokat is, akik a rendszerváltás után nehezen találták meg a helyüket, feladatukat, hogy miért is hagyta a Jóisten, hogy a kommunizmus bukása után újabb esélyt kapjanak. A forradalom és szabadságharc a kommunizmus koporsójába szöget vert be. És ezt nemcsak én mondom, hanem az angol nyelvű, róla szóló irodalom is mondja, amikor Walter Cronkite, egyébként liberálisnak mondott amerikai újságíró röviddel az '56-os forradalom leverése után készített egy műsort Amerikában, aminek azt a címet adta, hogy Lehullt az álarc. Ebben benne van az, hogy a kommunizmus térnyerése hazugságokon, álarcviselésen keresztül történhetett. 1956 maga teremtett jövőt. Azzal, hogy a kommunizmus terjedését megállította. Még az elkötelezett embereket is gondolkodásra késztette, még az úgynevezett keleti blokkban is; a nyugati nagy kommunista pártok a világban rengeteg tagot veszítettek. Világformáló eseménnyé vált.
– Azzal kezdtük a beszélgetést, hogy időben és térben nagyon-nagy kanyart tettél meg. Ezt te hogy értékeled?
– A Jóisten hordozott a tenyerén egész életem során. Ez nem hit, ez az én tudásom arról, hogy velem mi történt, és mi történhetett volna. Hordoz most is, hogy hazahozott engem.
Vennes Aranka
Forrás: HIRADO.HU
– Tulajdonképpen mit fed ez az elnevezés, mióta létezik a szervezet?
– Szervezetünk, amelynek hagyományos neve röviden és népszerűen POFOSZ (Politikai Foglyok Országos Szövetsége, ahogy eredetileg hívták), legelőször 1956. november 1-jén alakult meg. Csakhogy november 4-én már megkezdődött a forradalom leverése – egyben a szabadságharc –, és társadalmi életet folytatni ilyen körülmények között nem igazán lehetett, így aztán ennek a kezdeményezésnek a szervezése néhány napon belül leállt. A POFOSZ 1989 februárjában szerveződött újra ugyanezen a néven, felbátorodva azon a bejelentésen, hogy az 1956-os forradalom nem ellenforradalom, hanem „népfelkelés” volt.
– Igen, ez volt az a pillanat, amikor a volt politikai foglyok – azok a szerencsétlen emberek, akik korábban hosszú börtönbüntetéseket töltöttek, sokan közülük első fokon még halálos ítélettel – megalapították szervezetüket Fónay Jenő, az első elnök otthonában. Azóta 35 év telt el, 2023 májusától én már a hatodik elnöke vagyok a szervezetnek.
– Említette a kommunista diktatúrák üldözöttjeinek leszármazottait. Mekkora részt képvisel ez a társadalmi csoport?
– Alig több mint húsz évvel ezelőtt, 2003-ban a POFOSZ-nak még majdnem 17 ezer tagja volt. Ha csak a demográfiai adatokat vesszük alapul, az egykori elítélteknek ma mintegy százezer leszármazottjára lehet számítani. Még érdekesebb képet kapunk, ha megtekintjük a magyarországi üldözések történetét, hiszen a kommunista diktatúra idején olyan üldözés-típusokkal is találkozunk, mint a családokat anyagilag lehetetlenné tevő méretű, mértékű elkobzások, cséplőgépek elvitele például: ezekben az esetekben a leszármazottak akkor is jelentős károkat szenvedtek, ha őket magukat nem is üldözték.
– Szervezetünk négy-öt alaptevékenységet szeretne jól ellátni. Ezek közül nyilvánvaló az érdekvédelem és a még élő – s rendszerint igen rossz körülmények között élő – tagjaink megsegítése, s a temetési segítség is, ami közvetetten szintén rajtunk keresztül megy. A kegyeleti munka az emlékhelyek, sírok meglátogatását foglalja magában. Van ezen kívül „jövőbe látó” tevékenységünk is bőségesen. Az ifjúsági munka ezt jelenti, hogy amennyiben kapcsolataink megengedik, szívesen tartunk rendhagyó történelemórákat akár általános, akár középiskolákban. Olyan területekre is merészkedünk, mint a diákvetélkedők szervezése, melyek munkáit még könyv formájában is kiadjuk, megörökítve az ifjúság erőfeszítéseit. Természetesen van hagyományőrző munka is, ami szintén nem a múlttal foglalkozik, hanem a jövő alapjainak lerakásával. Külföldi szakirodalmat is fordítunk: mindazt a hatalmas szellemi kincset – ami elsősorban 1956-ban, majd a kommunisták általi üldöztetés idejében keletkezett évtizedeken keresztül – szintén szeretnénk megörökíteni és a jövő számára rendelkezésre bocsátani.
– Az új nemzedék, amely most átveszi a szervezet irányítását, ezek szerint inkább csak a szülők, felmenők emlékeiből ismeri a diktatúrát?
– Nem válik szét minden esetben ennyire mechanikusan, hogy az üldöztetést elszenvedő szülőkre és leszármazottakra, akiket már nem érintett a represszió. Jómagam például üldözöttek leszármazottja vagyok, de magam is elszenvedtem üldöztetést.
– Hogy történt ez?
– A nagyszüleimet 1951-ben kitelepítették egy budai öröklakásból, így az az ingatlan a teljes berendezésével együtt elveszett, oda ők többé már be nem tehették a lábukat. Másik nagyapámnak út- és csatornaépítő vállalkozása volt, ám ezt is elvették tőle. Ennyiben vagyok leszármazott. Engem viszont 1965-ben kirúgtak egy debreceni műszaki főiskoláról, mert egy társammal együtt megemlékeztünk az 1956-os forradalomról. Majd 1975-ben sikerült disszidálnom; ennek következtében másfél év börtönre, teljes vagyonelkobzásra és 3 év közügyektől való eltiltásra ítéltek távollétemben. Ez már a második momentum, melynek alapján ki lehet mondani, hogy saját jogon is üldözött vagyok.
– Azt lehet mondani, hogy többen vagyunk már leszármazottak a jelenlegi POFOSZ-ban.
– A fiatalítás most már nem opció, hanem kötelesség. Az elsődleges üldözöttek száma elfogyott. Viszont a leszármazottak ügye parlagon hever érdekképviselet nélkül. A napokban hallottam egy műsorban Orvos Tóth Noémit, aki a traumák öröklődésével foglalkozik. Nos, ha a traumák öröklődnek, akkor Magyarországon százezrek élnek öröklött traumákkal. Őket kell elérnünk, őket kell megszerveznünk, az ő érdekeiket kell védeni. Ez az elkövetkező évek feladata a POFOSZ-ban.
– Sokan a mai napig is az 56-os szervezetek sorában említik a POFOSZ-t – mennyiben helytálló ez az elnevezés?
– A POFOSZ-t valóban szokták 56-os szervezetnek is hívni, de állományunk nem csak 56-osokból áll, sőt, igen nagy számban nem azok, hiszen minden politikai üldözöttet szárnyaink alá veszünk. Így az 1956 előtti üldözötteket is, akiket különböző ellenállási és „összeesküvési” mozgalmak nyomán büntettek meg, illetve a kitelepítettek. Ők két nagy csoportban kerültek kitelepítésre: a vidékieket a Hortobágyra vitték, a pestieket szétszórták különféle alföldi falvakba. Ez a két csoport mintegy kétszer 12 ezer embert jelent, akiket még ’56 előtt büntettek meg. Szintén a forradalom előtt szenvedtek büntetést a munkaszolgálatosok. Ők azok, akiket 1951 és 1956 között katonai szolgálatra hívtak be, ám mivel osztályellenségnek minősültek, őket különböző építkezéseken vagy bányákban dolgoztatták. Az elmúlt évtizedek során ők is tagjainkká váltak.
– Ausztráliában harminc évet töltöttem, s ezalatt két húszéves karriert sikerült befutnom.
– Hogy lett a kétszer húszból harminc?
– Húsz évig dolgoztam az eredeti szakmámban, mérnökként, és húsz esztendeig foglalkoztam közszolgálati rádiózással. A közbülső tíz évben tehát mindkettőt csináltam.
– Már kamaszkoromban is errefelé indult a pályám, épületgépészeti technikumba felvételiztem (az irányválasztás okai között szerepelt az is, hogy ezen a pályán tűnt a leginkább kikerülhetőnek az ütközés a politikai rendszerrel). A debreceni műszaki főiskolára kerültem be, ahonnan – mint már említettem – egy 1956-os megemlékezés miatt kirúgtak, majd 1966–68-ban katona voltam. Nagy szerencsémre – mivel a hadseregben építésvezető voltam építkezéseken – leszerelés előtt, még katonaként, az engem támogató tisztek ajánlásával, felvételizhettem a Budapesti Műszaki Egyetem levelező szakára, és a sikeres felvétel után később estin fejeztem be az egyetemet az 1974-es diplomáig.
– Éppen katonaként szolgálni 1968-ban nem lehetett eseménytelen…
– Az építkezések miatt szinte csak engem nem vittek el Csehszlovákiába, a bevonulás idején augusztusban kiürült az egész laktanya.
– A diploma után, 1975-ben hirtelen elhatározás vitte Ausztráliába?
– Nem mondhatnám: már 11 évesen, 1956-ban Nyugatra szerettem volna menni, látva a harcokat, de a szüleim nem akarták vállalni ezt a kihívást, amit így csak magamban érleltem, amire aztán alkalom nyílt 1975-ben. Ausztráliában az első húsz évben műszaki rajzolással és mérnöki munkával foglalkoztam több vállalatnál.
– Hogy került onnan a rádióhoz?
– Mivel időnként felléptem magyar emigránsok műsoraiban, felfigyelt rám az akkori magyar nyelvű rádióadás szerkesztője, Deseő Valter. Ő és felesége, Csíky Mária 1947-ig dolgoztak a Magyar Rádiónál, majd ahogy a kommunista rendszer kiterebélyesedett, disszidáltak. Engem szemeltek ki arra, hogy betanítsanak a rádióhoz, már csak azért is, mert akkorra, a 80-as évek közepére már nyugdíjba akartak vonulni, és utódot kerestek. Így kerültem a magyar adás élére úgy, hogy korábban nem voltak rádiós ambícióim.
– Két közszolgálati adó működik Ausztráliában: az egyik angol nyelvű, a másik az országba bevándoroltak nyelvén sugároz.
– Amikor ott dolgoztam, összesen 68 nyelven sugárzott az SBS ausztrál közmédium rádióadója, ebből a magyar először heti három, majd négy órát kapott. A magyar nyelvcsoport megbecsültségét jelzi, hogy amikor az 1970-es évek közepén kísérleti adásként, először hét nyelven, elindult az állomás, a magyar adás már akkor is szerepelt a kínálatban.
– Ha jól tudom, az ausztráliai magyar közösség aktívan kivette a részét a határon túli magyarok melletti kiállásban is.
– A közszolgálati rádiózás mellett munkafeladatom is akadt, amikor 1989-re Ausztráliába is beérkezett a Ceausescu-rezsim falurombolásának híre. Bizottság alakult a pusztítás megállítására, s én ennek a tagja voltam. Igyekeztünk felhívni az angolszász országok figyelmét erre a magyarokra különösen veszélyes ceausescui kezdeményezésre, hogy álljon meg a menet, itt a társadalom szövetének szétroncsolása folyik.
Kiemelt kép: Ámon Antal, a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének (POFOSZ) elnöke. (Fotó: hirado.hu/ Horváth Péter Gyula)
– Éppen július 27-én, szombaton két éve, hogy Fekete Pál elhunyt, ennek apropóján vagyunk itt a Csabagyöngyében. Az a célunk, hogy az ő személyét és munkásságát népszerűsítsük. Sokan tudják, hogy 2011-ben nyitotta meg Fekete Pál itt, Békéscsabán a Fekete Pál Gyűjteményt, egy olyan történelmi múzeumot, amely nagy segítséget nyújt a tanároknak. Úgy gondoltuk a POFOSZ-on belül, illetve levéltárosok, könyvtárosok és történészek, hogy ennek a missziónak az élére állunk. Nagyon fontos az, hogy a fiatalok minél többet tudjanak a régi dolgainkról, nemcsak 1956-ról, de természetesen itt az áll a középpontban – mondta Nagy Gyöngyi történész, a Magyar Október Hagyományőrző Tagozatának elnöke.
Vánsza Pál, a POFOSZ megyei elnöke úgy fogalmazott: számára egy igazi példaképről emlékeznek meg ezen az alkalmon.
Fekete Pál 1928-ban született Sárospatakon, a Református Főiskola Líceumában érettségizett, majd ugyanitt, a Tanítóképző Intézetben tanítói oklevelet szerzett. Tizennégy évesen már szabadon olvasott németül és oroszul, később latinul és franciául is megtanult. Sorkatonai szolgálatát követően Szegedre került az egyetemre, ahol kitüntetéses történelem‒orosz szakos tanári diplomát szerzett. 1952-ben tanárként helyezkedett el Békéscsabán.
1956. október 23-a után először Békéscsaba Város Forradalmi Bizottságának tagjává, majd a Békés Megyei Forradalmi Bizottság elnökévé választották. Tevékenysége, műveltsége, nyelvtudása, diplomáciai érzéke jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Békéscsaba várost több alkalommal is elkerülje a vérontás. Fekete Pál nagy gondot fordított arra, hogy emlékeit, tapasztalatait átadja a fiataloknak.
Két éve hunyt el Fekete Pál, ennek apropóján szervezett emlékére estet a POFOSZ Békés vármegyei szervezetén belül létrejött Magyar Október Hagyományőrző Tagozat szombaton Békéscsabán, a Csabagyöngye Kulturális Központban. Fekete Pál 1956-os hős, Békéscsaba díszpolgára, neki köszönhető, hogy 1956-ban nem lőtték szét a várost a bevonuló szovjetek. Békéscsabát mindig az életét meghatározó városnak tartotta.
Vánsza Pál, a POFOSZ (Magyar Politikai Foglyok Szövetsége) Békés vármegyei elnöke elmondta, hogy nemrég létrehozták a Magyar Október Hagyományőrző Tagozatot dr. Nagy Gyöngyi vezetésével, amely célul tűzte ki a Csaba utcában lévő Fekete Pál gyűjtemény népszerűsítését.
Programokat terveznek a Fekete Pál gyűjteménybe
Az estet szervező dr. Nagy Gyöngyi történész, pedagógus – aki szintén Fekete Pál tanítványa volt – megerősítette, miszerint létrejött a Magyar Október Hagyományőrző Tagozat kutatók, pedagógusok közreműködésével, és hogy a Fekete Pál gyűjtemény segíti napjainkban is az alap- és a középfokú oktatást. A közeljövőben is terveznek ide programokat, rendezvényeket.
Az esten közreműködtek Fekete Pál volt barátai és tanítványai, és dr. Nagy Gyöngyi beszélgetett
- Ambrus Károly tárogatóművésszel, az egykori baráttal, aki Fekete Pál kedvenc dalait adta elő;
- dr. Bohus Gézával, aki Békéscsabán volt Fekete Pál tanítványa;
- Bogyai Elemérrel, a kanadai Torontói Magyar Ház volt elnökével, az egykori sárospataki iskolatárssal.
Fekete Pál igazi példakép volt
Fekete Pál azt is írta a novellában, hogy ha nem kap olyan útravalót Sárospatakon, mint amilyet kapott, akkor nem vállalt volna szerepet 1956-ban, hanem csak leste volna, hol nyílik számára lehetőség a biztonságos egzisztenciára. Arról is szólt az írásában, hogy nem lehetett hinni a szovjeteknek, az események gyorsan követték egymást, és hamar lehullt az álarc a sátán arcáról.
Mit kell tudni Fekete Pálról?
Fekete Pál 1928-ban született Sárospatakon, református parasztcsaládban. Tanítói oklevelet szerzett, majd tanárként helyezkedett el. 1948-ban sorkatonai szolgálatra hívták, repülőgép-szerelő volt, aztán ellenséges személynek minősítették és áthelyezték a déli határra, ahol megsebesült, így bekerült a szegedi kórházba. Felgyógyulása után segített katonatársainak tanulni, ezért lehetővé tették számára, hogy felvételizzen orosz-történelem szakra, kitüntetéses diplomát szerzett.
1952-ben Békéscsabán helyezkedett el, négy évig taníthatott az 1. Számú Általános Iskolában, a mai Petőfi utcaiban, valamint a Rózsa Ferenc Gimnáziumban, a mai Andrássyban. Közben ismeretterjesztő történelmi előadásokkal járta egész Békés megyét. Itt alapított családot is. Mindenhol ismerték, ezért választhatták meg őt 1956-ban a forradalmi bizottság elnökének – ismertette dr. Nagy Gyöngyi, majd így folytatta.
1956. november 4-én és azt követően Békéscsaba megmenekült attól, amit Budapest nem tudott elkerülni. A várost harc nélkül foglalták el a szovjetek. Fekete Pál józansága, megfontoltsága, tájékozottsága, tárgyalási készsége, orosz nyelvben való jártassága megmentette Békéscsabát a pusztulásról, a halottaktól.
1957. február 16-án letartóztatták, siralomházba került, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Megjárta Békéscsabán a Munkácsy utcai börtönt, Szegedet, Jászberényt és Sopronkőhidát is többek között. 1963. március 26-án amnesztiával szabadult, és azonnal megpróbálták beszervezni. Ő viszont ellenállt, ezért eltiltották a tanári pályától, kitiltották Békéscsabáról, fizikai munkából tartotta el a családját, 1988-ban segédmunkásként vonult nyugdíjba. 1989-ig megfigyelték.
Békéscsaba ugyanakkor 1989-ben visszafogadta, 1989. október 23-án immár ő mondott ünnepi beszédet. 1992-ben Békéscsaba díszpolgára lett. Kutatómunkába kezdett, a kommunista diktatúra áldozatait kutatta, köteteiben közreadta az ő történeteiket. 2011. október 23-án megnyílt a Csaba utcában a múzeuma. A Fekete Pál gyűjtemény emléket állít az 56-os eseményeknek, segíti napjaink oktatását is. 2022. július 27-én hunyt el Szegeden.
Ezután a Bosnyák-téren álló katolikus templomba kísérte vendégeit a politikus, ahol Bárány Béla plébános úr fogadta a csoportot, aki mindjárt bele is kezdett egy felkavaró történetbe:
1956-ban a szovjet katonák bevették magukat a templomba és a karzaton inni és hangoskodni kezdtek. Akkoriban a templommal szemben egy pékség működött, amely előtt aznap is sorban álltak a kenyérre várakozók. Egy fiatalember, aki már megvette kenyerét, bejelentette a sorban állóknak, hogy szól az oroszoknak, hogy ez a viselkedés mégse illik a templomhoz. Sokan figyelmeztették, hogy ezt ne tegye, mert csak bajt hozhat vele magára. A fiatalember nem hallgatott az intő szóra, hanem bement a templomba, hóna alatt a kenyérrel, és a templom közepére állva, oroszul, hiszen minden diáknak tanították a nyelvet, rászólt a randalírozó oroszokra. Azokat meglepte a nem várt feddés, és lövöldözni kezdtek, amivel megölték a fiatalembert. Csak másnap fedezte fel egy idős hölgy a véres holttestet és a kenyeret, amely a vér jó részét felszívta. A plébános úr ezután megmutatta a golyónyomokat is a templom több helyszínén.
Borbély Ádám azonban, nem csak a Hagyományőrzőket hívta e bejárásra, hanem Bank Barbara történész egyetemi docenst is, akit ünnepélyesen megkért az atrocitás kinyomozására és a fiatalember kilétének felkutatására. Mert ő máig ismeretlen mártírja forradalmunknak.
Ezután a csoport tovább ment a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének XIV. kerületi irodahelyiségébe, ahol Bank Barbara, aki egyébként a PEK, a Politikai Elítéltek Közösségének elnöke is, kérésünknek megfelelően „egy érdekes” előadást tartott a Hagyományőrzők számára. A történész asszony valódi érdekességet hozott, nem csalódtunk. Iván Szerovnak, a KGB (az egykori Szovjetunió 1954 és 1991 között működő Állambiztonsági Bizottsága) első vezetőjének megtalált dokumentumaiból összeállított könyvét mutatta be. A Bőrönd titkai című kötet magyarul is megjelent. Szerov 1956-ban is itt tüsténkedett Magyarországon. A Tökölön, a szovjetekkel tárgyalni készülő magyar küldöttség letartóztatását is ő vezette. Itt és ekkor került szovjet fogságba Maléter Pál, a forradalom honvédelmi minisztere is.
Látható e néhány sorból, hogy a történelem iránt érdeklődők különleges délutánja volt ez az összejövetel. Köszönet érte Bank Barbarának és Borbély Ádámnak.
- ha szabad téged így szólítanom, búcsúzásul.
Van valami törvényszerűség abban, hogy életedet akkor adtad vissza a Teremtőnek, amikor újraindítottuk a közösségi életet abban a kis helyiségben, ahol életed utolsó szakaszában a forradalom relikviáit őrizted.
S nem csak őrizted, de el is mondtad, szívesen, azoknak, akik oda beléptek, hogyan zajlott Budapesten vagy akár Kispesten a forradalom A Határ-úttól Szentlőrincig.
S arról is meséltél, milyen az, amikor valakit a nemzethez való hűsége okán elbocsátanak az állásából. Ezt mi, az újabb nemzedék is megtapasztalhattuk a bolsevizmus összeomlása előtt.
Azt nem gondoltuk volna, amit még Te is megérhettél, hogy újra ránk fognak lőni Budapest utcáin.
Van valamiféle elrendelés abban, hogy megvártad, amíg újra megnyitjuk a kis helyiség ajtaját, amíg újra meggyújtjuk az emlékezés mécseseit. E mécsesek a Te emlékedet most már örökké fogják őrizni a mi kis közösségünkben.
Nyugodj békében, Irénke!
(Kispesti Új Temető, 2024. február 28.)
A kerület saját halottjának tekintette Csukás Irént, aki a kerület díszpolgára is volt. A temetésről képriport az alábbi helyen:
https://uj.kispest.hu/hirek/12763-eltemettek-csukas-iren-diszpolgart
A városvezetők ezt követően a Liget sor 45. szám alatt található iskolaépület udvarában felállított kopjafánál folytatták a múltidézést – Rózsahegyi Péter környezetvédelmi tanácsnok és önkormányzati képviselő, Ámon Antal, a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetségének (POFOSZ) elnöke, Zsámbokréty Zénó, a POFOSZ XVII. kerületi szervezetének elnöke, valamint Szelepcsényi Sándor, a Rákosmenti '56-os Alapítvány és a Rákoskerti Polgári Kör elnökének társaságában – és néma főhajtással tisztelegtek a több tízezer, családjától elválasztott és kényszermunkatáborba hurcolt honfitárs, a koholt vádak alapján elítélt emberek, valamint az ellenállóként mártírhalált halt hősök előtt.
Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozatával minden év február 25-ét a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjává nyilvánította. 1947-ben ezen a napon Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a megszálló szovjet hatóságok jogellenesen letartóztatták, majd a Szovjetunióba hurcolták. A mentelmi jogától megfosztott képviselő nyolc évet töltött börtönökben és munkatáborokban. Kovács Béla 1959-ben, 51 évesen halt meg.
A kommunista diktatúrák halálos áldozatait világviszonylatban 100 millióra becsülik. Kelet-Közép-Európában a számuk eléri az 1 millió főt. Ennyien vesztették életüket éhínségben, kényszermunkatáborban, vagy kegyetlen kivégzés által. Jóval többre tehető azonban azoknak a száma, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg megnyomorított. A rendszer áldozata volt az is, akit vallattak és kínoztak, akit megbélyegeztek, akit kirekesztettek vagy börtönbe zártak, akit csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek, mindenki, akit megfosztottak a szabad cselekvés és választás lehetőségétől.
Sok kis magán történelem adja össze a valódi nagyot, így él a múlt a
jelenben - vallja Ámon Antal, a POFOSZ '56-os hagyományőrző tagozatának
elnöke.
Az interjúról készült videó ide kattintva tekinthető meg
1956-os Forradalom és Szabadságharc emléknapja
2023. október 18.
Vakok Iskolájának Nádor terme
Az emléknapról készült videó a fenti képre vagy ide kattintva tekinthető meg
Az emléknap képekben
Ady Endre Református Általános Iskola
A megemlékezés során Ámon Antal saját gyermekkori emlékeit elevenítette fel, hiszen ő ekkor mindössze 11-12 éves diákként élte meg ezeket a borzalmas eseményeket.
Régi, de sosem feledett emlékek és újságcikkek segítségével idézte fel az önmaga által megélt és átélt történelmi eseményeket.
Az előadást az alsós és a felsős tanulók egyaránt nagy figyelemmel kísérték végig.
A diákok az emlékműsor végén megannyi kérdést tettek fel.
Magyarok Országos Gyűlése 2023. 08. 11-13.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Az 56-os forradalom és szabadságharc szoborcsoport, Szegeden.
A harcokban résztvevő forradalmárok, akik eredeti személyek, egy kérészt emelnek a fejük fölé.
Jelentése: A szabadságharc olyan rövid életű volt, mint a Tisza virágzás.
A képen látható koszorúval, a Szegedi POFOSZ koszorúzott.
Győri POFOSZ koszorúzás
2023.05.09. POFOSZ Tisztújító küldöttgyűlés
Nemzeti Sírkert sorolt sírhelyeket jelölő okos parcellakő átadása és vitéz Kovács István nemzetőr főhadnagy sírjának felújítása alkalmából rendezett ünnepség
Időpont
2023. április 21. péntek, 11 óra
Helyszín
Nyíregyháza, Északi temető
(4400 Nyíregyháza, Pazonyi tér 5.)
A megemlékezőket köszöntötte Móczár Gábor a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója
Ünnepi beszédet mondott Szabó Tünde kormánybiztos, országgyűlési képviselő
Beszédet mondott Dr. Ulrich Attila Nyíregyháza Megyei Jogú Város alpolgármestere
A síremléknél beszédet mondott vitéz Bánó Attila író, vitézi székkapitány és vitéz Fülöp István
a Mátészalkai Járási Hivatal vezetője, vitézi hadnagy
Ez is iskola, az is iskola
Kondor Katalin, Magyar Hírlap, 2022. október 30.
https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20221028-ez-is-iskola-az-is-iskola
Roppant sajnálatos, hogy a magyarországi tanári fizetések méltatlanul alacsonyak, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy más ágazatokban sem éppen verdesik az eget a bérek. Nem kívánok gazdaságpolitikai fejtegetésekbe bocsátkozni, de azért azt nem kellene elfelejteni, hogy már az úgynevezett rendszerváltozásunk is úgy kezdődött, hogy leraboltak, kiárusítottak bennünket. Hogy kik? Hát a hatalomért, a pénzért mindent elkövető, országromboló, de a hatalomhoz foggal-körömmel ragaszkodó és a világ hatalmi köreinek csatlósául szegődő rombolók és hazaárulók társasága. Történelmi mulasztásokat, mi több, bűnöket nagyon fáradságos pótolni, jóvá tenni, már ha egyáltalán lehet, s ezt a tényt jó volna, ha tudomásul vennék az örök tiltakozók. No meg a felbújtóik is. Jó ideje ugyanis úgy élünk, hogy a materialista világhatalmi törekvések kiagyalói szándékosan mérgezik a társadalmakat, hazugságokat terjesztenek, s beteg társadalmi és gazdasági nézeteket próbálnak rájuk erőltetni. Lássuk be, hogy sikerrel. Ma már aligha kell felsorolnom azokat a példákat, amelyek azt sulykolják, hogy a beteg az egészséges, az aberrált a normális, amúgy meg nincsenek szabályok, mindenki úgy és akkor „teljesedik ki”, amikor csak akar. Ez a „divat” naponta szolgáltat beszédtémát, no meg sajnos számos példát is arra, hogy a tisztességes együttélés szabályai nem vonatkoznak mindenkire, mert lehet az óvodás gyerekek szüleinek tudta nélkül „szivárványos” mesékkel „nevelni” a gyerekeket, lehet piedesztálra emelni drogozó, törvénysértő „influenszereket”, lehet törvényellenesen utcára szólítani kiskorú diákokat, s elszórakozni azon, hogy nyomdafestéket nem tűrő szónoklatokat tartanak. S lehet – szigorúan a szabadság jegyében – felforgató rendezvényeket tartani választások helyett.
S akkor már helyben is vagyunk! Ugyanis egészen idáig nem tudtam elképzelni, hogy létezik olyan tanár, aki bármennyire is elkeseredett saját anyagi állapota miatt, ünnepli, megtapsolja, s nem tiltakozik egy minden együttélési szabályt felrúgó, undorítóan trágár – vélhetőleg még kiskorú – gimnazista szónoklatának hallatán. S nem fogja fel, hogy ennek elfogadása saját szakmájának sírját készíti elő. Nem lehet olyan elkeseredett egyetlen tanár sem, hogy ezt eltűrje. Ha pedig eltűri, nem való tanárnak. S tűnjék bármilyen korszerűtlennek is a véleményem, valószínű sokakkal egyetértésben kijelentem, hogy a hatvanas évek gimnáziumában a folyosón sem lehetett kimondani egyetlen olyan trágárságot sem, mint amilyet ez az újabb szónok-celeb megtett, mert másnap már nem jöhetett volna be az iskolába. Sajnálom az illető iskolájának tanárait, megtették, amit a vélhetően hirtelen meglepődésükben megtehettek. Elhatárolódtak. A tüntetés résztvevőitől ilyesmiről nem olvastam. A szakma méltósága – semmilyen szakmáé – nem a fizetésen múlik elsősorban. Hanem a minőségi munkán. S az iskolák esetében azon is, hogy meg tudják-e akadályozni a primitív magatartás, a felelőtlen viselkedés elterjedését. No meg azon, hogy képesek-e a legnemesbekért küzdeni, s képesek-e példát mutatni annak, akit tanítanak.
Tudjuk persze, jól tudjuk, egyik iskola ilyen, a másik meg olyan.
Közeledik november 4., az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének gyásznapja. Ennek kapcsán jutott eszembe egy másik iskola. Pontosabban több iskola. Ugyanis részt vettem a Politikai Foglyok Szövetségének 1956-ra emlékező ünnepségén, ahol ajándékba kaptam egy könyvet. Címe: Napmadár fiai – Diákok a hazáról és a hazafiakról. Ez a könyv a szövetség, a POFOSZ Hagyományőrző Tagozatának ötletéből született azzal a szándékkal, hogy 1956 szabadságeszméjét továbbadja. S ezért kapcsolatot létesített iskolákkal, méghozzá nagyon gyümölcsöző kapcsolatokat, s ennek egyik feladataként minden esztendőben irodalmi-történelmi pályázatot hirdetett a diákoknak azzal a céllal, hogy a fiatalok megismerkedhessenek az akkori eseményekkel, s megerősödjenek 1956 szellemi hagyatéka által. Negyvennégy írás olvasható a könyvben, 14–25 éves magyar diákok tollából, s egytől egyig mind azt tanúsítja, hogy valóban megerősödtek 1956 eseményeibe belemélyedve. Történelmi tudásukat illetően és lélekben is. Lenyűgöző az az alaposság, amely az írásokat jellemzi. Szorgos kutatómunka, sok olvasás kellett ahhoz, hogy ilyen kitűnő írások születhessenek a diákok tollából, mint amelyek a könyvbe kerültek. A fiatalok többségének ugyanis legfeljebb a nagyszülei mesélhettek ’56-ról, tehát az írások többsége fikció, azt írták meg, ahogy ők elképzelték azokat az időket. A budapesti diák, Szombati Zsófia például egy kisfiú nevében írt levelet, Elhurcolták apát címmel. Pár mondatot idézek az írásból: „Drága édesapám! Olyan sok levelet írtam neked, és egyre sem válaszoltál. Édesanya azt mondta, hogy hamarosan haza fogsz jönni, de mikor? Itthon olyan csend van nélküled, mióta elmentél, minden megváltozott. (…) Édesanya minden reggel elmegy, és csak nagyon későn jön haza. Rettentően fáradt, kezei remegnek az egész napi varrástól. (…) Tudom, megígértem, hogy ameddig nem leszel, én fogok vigyázni rájuk, s én leszek a férfi a háznál, de ez több feladattal jár, mint gondoltam. Már csak félve alszom el, de másnak erről nem beszélek. (…) Kérlek, gyere haza! Szerető családod vár! Kisfiad, Károly.”
Többen verset is írtak. Duka Tímea Ildikó Csíkszeredából egy imát írt az ’56-os magyar nők emlékére: „Nő, ki harcolsz a hazáért, / Én tisztellek téged! / Nő, kinek finom keze a fegyver hideg csövéhez ér, / Én áldalak téged. / Nő, kinek mézajkai most csatadalt harsognak, / Én imádlak téged. / Nő, aki nem félsz, vakmerőn nézel, és megveted az ellenséget, / Én szeretlek téged. / Nő, aki szembe mersz szállni száz halállal, a félelem száz arcával, / Én csodállak téged! / Nő, ki meghaltál talán, jeltelen sírba hullt véred, / Én esküszöm, fogadom, hogy zászlónk nem esett véled!”
A szerző újságíró
1956-os Forradalom és Szabadságharc ünnepi megemlékezése és a POFOSZ fennállásának 33 éves évfordulója
ALKALMÁBÓL TARTANDÓ MEGEMLÉKEZÉS
2022. JÚNIUS 11., SZOMBAT, 11.00
A PETŐFI CSALÁD SÍREMLÉKE, FIUMEI ÚTI SÍRKERT, 17/1-ES PARCELLA, 1. SOR, 3. SÍR
(1086 FIUMEI ÚT 16-18.)
"Emlékművek nem a hősöknek kellenek, hanem nekünk, kései utódoknak, akik meg akarunk őrizni, helyre akarunk állítani, életre akarunk hívni minél többet abból, amit Petőfi Sándor életműve megtestesít és a mának üzen. Emlékeznünk kell, hogy értsük a szabadság értékét" - mondta avatóbeszédében Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Mint fogalmazott, a Petőfi család újra méltó formába hozott síremléke a leginkább kézenfekvő lehetőség fejet hajtani a sem holtában, sem testi valójában, hanem egyedülálló életművében velünk maradt költőóriás előtt. "A legenda messze túlmutat 1848. március 15-én, a forradalmon és a szabadságharcon, mert 174 esztendeje tükröt tart elénk, arra emlékeztetve, hogy mi magyarok a szabadságban mindannyian összetartozunk".
Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója kiemelte: Petőfi mindenütt ott van, ahol magyarok vannak, és mindig ott lesz, amíg a magyarság megmarad. "Mától azonban van egy újabb méltó hely, ahol emlékezhetünk nagy költőnkre".
A főigazgató szólt arról, hogy a Petőfi családból csak az 1849-ben Segesvár mellett, a fejéregyházi csatamezőn meghalt költő nem nyugszik a sírhelyen, "de szelleme belengi a környezetet".
Megjegyezte, hogy a Nemzeti Panteonban nyugszik számos személy, aki ezer szállal kötődik Petőfihez, így legjobb barátja, Arany János, Gyulai Pál, aki sokat tett költészetének elismertetéséért, Barabás Miklós, Petőfi első közismert arcképének megfestője vagy Egressy Gábor, aki a forradalom estéjén előadta a Nemzeti dalt a Nemzeti Színházban, és ő készítette a Petőfit ábrázoló híres dagerrotípiát is.
Rákay Philip, a síremlék felújításának mecénása szerint a múlt tisztelete és emlékezete nélkül lehet élni, csak nem érdemes. Felidézte, hogy tavaly március 15-én feleségével hozott virágot a '48-as hősök emlékére, amikor szembesült a Petőfi család síremlékének méltatlan állapotával, ezért megkeresték a NÖRI-t, hogy megfinanszírozzák annak helyreállítását.
A Petőfi család 1911-ben emelt síremlékében nyugszanak Petőfi Sándor szülei, Petrovics István és Hrúz Mária, felesége, Szendrey Júlia, gyermekük, Petőfi Zoltán, valamint a költő öccse, István. Az 1908-ban létesült sírhely a Petőfi Társaság kezdeményezésére jött létre; a szülők sírja eredetileg a Józsefvárosi temetőben volt.
Az elmúlt egy évben felújították a teljes síremlék kő és fém részeit, megújultak a környező növények és a díszburkolat. A síremlék környezetét a NÖRI újíttatta fel, megvédve a gyönyörű fasort. Helyreállították a sírkert eredeti úthálózatát is a Petőfi család síremlékének környezetében.
A megújult síremlék mintegy négy méter magas, a két méter magas haraszti kő posztamensen kétméteres bronz turulmadár látható. A talapzat alsó részén bronzkoszorú található.
A szombati ünnepségen Gulyás Gergely, Móczár Gábor, Rákay Philip és felesége mellett elhelyezte koszorúját többek között Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója és Kiskőrös, Petőfi szülővárosa önkormányzata is.
(MTI)
– Az akkor 24 ezres lélekszámú Csabán 1848 nyarán az első nagy mozgósítás alkalmával 1700 önkéntes férfit írtak össze – emlékeztetett. Hangsúlyozta, nem volt hiábavaló az áldozatuk, előmozdították a nemzet ügyét.
– Magasztos, emelkedett hangulatú nap ez és akkor is az volt, amikor az állam korlátok közé szorította az emlékezést. A csabai olyan, emelt fővel járó büszke ember, aki nem hagyja magát megtéveszteni, felelősséget vállal és mindig részt vesz a közügyek alakításában – fejtette ki Herczeg Tamás, majd kitért arra is, hogy ez az ünnep mindannyiónk személyes emléke, s minden csabai büszke lehet az elődökre. Kiemelte, hogy a kokárda a legfontosabb forradalmi jelkép, ami a külső hatalommal szembeni függetlenséget testesíti meg és ez az eszme ma is meghatározó.
– Vigyáznunk kell arra, hogy a történelemkönyvek lapjain úgy szerepeljen ez az időszak, hogy az unokáink elégedettek lehessenek velünk, a döntéseinkkel, az elhatározásainkkal – részletezte. Megemlítette azt is, hogy tőlünk néhány száz kilométerre háború dúl, ezért ki kell állnunk szomszédunk szuverenitása mellett. – Most hazánk biztonsága, nyugalma, békéje a tét, felelősen és megfontoltan kell döntenünk az összetartozás és a szolidaritás jegyében. 174 évvel ezelőtt is arra volt szükség és most is azt kívánjuk, hogy legyen felelős nemzeti kormányunk és Magyarországon, valamint a megyében békében, biztonságban, jólétben élhessünk – foglalta össze végül.
A beszédet követően Szarvas Péter polgármester átadta a „Békéscsabáért”, valamint a „Békéscsabai Életműdíj” kitüntetéseket. Előbbit Gedó György olimpiai bajnok ökölvívó vehette át, aki éppen 50 évvel ezelőtt, a mücheni ötkarikás játékokon nyerte el az aranyérmet. Mint mondta, a szörnyű tragédia, az izraeli sportolók meggyilkolása után kellett megmutatnia a világnak, hogy van egy kis ország, Magyarország, amelyre érdemes odafigyelni. Hozzátette, hogy mindig is büszke volt csabai kötödésére, arra, hogy ide tartozhat.
L. V. Motsai Géza a Magyar Érdem rend Lovag Keresztjét kapta!
Pozsonyiné Baksa Katalin a Magyar Ezüst Érdem Keresztet vehettem át az ünnepségen!
Nagy megtiszteltetésben volt részünk és felemelő érzés volt ezt átélnünk!
Köszönjük szépen!
1956.December 7. "E Hideg Márvány Meleg Vérre Emlékezik!
1990.December 8 án lett ez a tábla elhelyezve a volt Párt Ház Falára!
Ezen a napon a tetőről kifelé a pufujkások lőttek, az épülettel szemben lévő területről a fiatal bányászok és forradalmárok harcoltak! Sajnos veszteségünk is volt, többen életükkel fizettek a szabadságért harcolva!
Évekig a TIB tagjaival és a Pofosz tagokkal mi emlékeztünk! Most már több éve a FIDELITAS Fiatal tagjai vették át ezt a megemlékezést!
A temetőben a Koplya Fát is koszoruzzuk és a Hősök sírjait is a fiatalok gondozzák!
A videón! Kupcsok Péter a FIDELITAS elnöke beszél, majd Schmidt Csaba a Fidesz Szervezet elnöke köszöntötte a megjelenteket! Weisengruber Jánosné (Pofosz tagunk) a Férje börtönben írt verset mondta el!
A végén én mondtam köszönetet a szervezésért a megemlékezésért a megjelenteknek!
Tatabánya, 2021.december 7.
Pozsonyiné Baksa Katalin
a Pofosz Városi elnöke
Az 1956-os Emlékmű Demecser központjában megépült, 2021. október 23-án átadásra és felavatásra került egy szép ünnepség keretében a Demecseri Önkormányzat és a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének részvételével.
Most, 2021. szeptember 14.-én, a POFOSZ által felújított emlékművet avatta újra a jelenlévő mintegy nyolcvan megemlékező.
A megnyitó beszédet Lengyel János a POFOSZ elnöke mondta.
Ez után a Hortobágyi Kényszermunkatáborba Elhurcoltak Egyesülete elnöke, Dr. Mari Albertné Vecsernyés Aranka mondott megemlékező beszédet. Ő kisgyerekként élte túl a szörnyűségeket a szintén jelenlévő leánytestvérével együtt.
Az ünnepi beszédet Dr. Sömjéni László, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke mondta. Emlékezetesen idézte közben Ady Endre A Hortobágy poétája című versét, amelynek, lám, van áthallása a kommunista csorda-nép elkövetőkre:
Kínzottja sok-sok méla vágynak,
Csordát őrzött és nekivágott
A híres magyar Hortobágynak.
Megfogták százszor is a lelkét,
De ha virág nőtt a szívében,
A csorda-népek lelegelték.
Gondolt halálra, borra, nőre,
Minden más táján a világnak
Szent dalnok lett volna belőle.
Társakra s a csordára nézett,
Eltemette rögtön a nótát:
Káromkodott vagy fütyörészett.
Majd Kovács Imre református lelkész áldotta meg a kisemmizettek emlékhelyét.
A Keresztet ezután gyönyörű koszorúkkal díszítették az emlékező egyesületek és szervezetek képviselői:
A Hortobágyi Kényszermunkatáborba Elhurcoltak Egyesülete részéről Dr. Mari Albertné elnök asszony és Dr. Vecsernyés Jolán.
A Magyar Politikai Foglyok Szövetsége részéről Lengyel János elnök.
A Szabadságharcosokért Közalapítvány részéről Dr. Sömjéni László elnök.
A Recski Szövetség részéről Kis Miklós elnök és Somssich Tamás főtitkár.
Az 56-os Magyarok Világszövetsége részéről Trencsényi László elnök.
Az 56-os Szabadságharcos Lovagrend részéről Dr. Horváth László Ferenc Nagymester.
Az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége részéről Csigás Zoltán elnök és Schrötter Tibor alelnök.
A GULÁG-okban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány részéről Nagyné Pintér Jolán elnök.
Az 56-os Szövetség részéről vitéz lovag Máriássy György és Sipos István.
A Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, Hajdú-Bihar megyei Szervezete részéről Lánczi Lajos megyei elnök és Bakó József megyei elnökhelyettes.
Az ünnepség, mint minden hasonló alkalom, most is a Himnusszal kezdődött és a Szózattal fejeződött be.
A POFOSZ ezután ebéddel kedveskedett vendégeinek a híres Hortobágyi Csárdában.
Az ünnepség 17 órakor kezdődött a Szent Kereszt plébánia templomban. Az ünnepi szentmisét Havassy Bálint plébános mutatta be.
Nagyon szép bensőséges misén a templom megtelt! (A mai helyzet miatt természetesen az előírások betartása mellett.)
Michl József polgármester úr köszöntő beszédet mondott. A plébániáról a résztvevők a Kossuth térre mentek, ahol folytatódott az ünnepség. Az ökomenikus kenyéráldáson a katolikus plébános és a református lelkész áldotta meg a kenyeret. Az ünnepségen részt vett a MH. 25. Klapka György Lövészdandár zenekara Balázs Attila őrnagy vezényletével. A zenekar fergeteges előadását nagy tapssal köszöntük meg.
Az ünnepségen Michl József polgármester úrtól 8-an „Tata Városért” kitűntetést vehettek át.
Ezek után népviseletbe öltözött fiatal néptáncosok a jelenlevő közönségnek cipókat adtak, hogy mindenki kapjon a megáldott kenyérből.
Ezúton is szeretnénk megköszönni Tata város vezetőségének, hogy hosszú évek óta mindig színvonalas ünnepséggel, műsorral emlékeznek István királyunkra.
Komárom-Esztergom megyei POFOSZ részéről
Pozsonyiné Baksa Katalin
városi POFOSZ elnök
Sajnos évről-évre egyre kevesebben vagyunk. A fiatalabb generációnak nagy felelőssége, hogy tovább vigyék az emlékezést, hiszen ha megbocsátani nem is lehet, de elfelejteni a múltat soha nem szabad!
Külön öröm, hogy itt a megyében vannak lelkes emberek, akik ezt a munkát végzik.
Ha már a tagságunk létszáma elfogy, a fiatalok fogják ezt a feladatot teljesen átvenni és megőrizni.
Koszorúzással emlékeztek meg a politikai foglyokról videót ide kattintva tudja megnézni
Forrás: Tatabányai Közösségi Televízió
Az online tárlatvezetés során megtekinthető a Kossuth téren 1956. október 25-én lezajlott kegyetlen sortüzet és a hozzá vezető eseményeket megvilágító kiállítás, valamint az emlékezés helyeként kialakított rotunda.
A virtuális séta különlegessége, hogy a Kossuth téri események tanulmányozása nemcsak a föld alatti kiállítótérben lehetséges, hanem a téren is. Megtekinthetők azok a helyszínek (a szovjet T-54-es harckocsik, az államvédelmi egységek és a határőr alakulatok elhelyezkedése), ahonnan feltételezhetően sortüzet adtak le a téren összegyűlt fegyvertelen civilekre. A visszaemlékezések meghallgatása által pedig árnyaltabb kép kapható a tragédiáról.
Az Országgyűlési Múzeum In memoriam 1956. október 25. emlékhely és kiállítás virtuális tárlata itt tekinthető meg.
A "Maradj otthon és sétálj velünk!" című videós összeállításokban a NÖRI szakképzett idegenvezetői kalauzolják az érdeklődőket. A sírkerti mauzóleumokat, a Salgótarjáni utcai zsidó temetőt, a Fiumei Úti Sírkert Nemzeti Emlékhely egyedülálló síremlékművészeti alkotásait bemutató filmeket követően a sorozat következő állomásaként került sor a Nemzeti Gyászparkot bemutató rövidfilm közzétételére.
A rövidfilm itt tekinthető meg.
2019. év eseményei
Időpont | Meghívót küldő | Esemény |
2019.01.11. | Magyar Vidék Országos 56-os Szervezet | „A forradalom tanúi – 1956” előadás |
2019.01.11. | HM | 1943. évi „Doni áttörés” 76. évfordulója |
2019.01.23. | Lengyel Intézet | Szalai Attila, Lengyel földön, emlékek, naplók c. kötet |
2019.01.27. | NÖRI | Ady Endre halálának 100. évfordulójára megemlékezés |
2019.01.29. | VERITAS | Antall József miniszterelnök halálának 25. évfordulója alkalmából megjelent kötetek |
2019.01.30. | HM | HM Társadalmi Véleményező Munkacsoport |
2019.02.13. | NÖRI | Budapest ostromának civil áldozatai emlékére 14. alkalommal rendezett megemlékezése |
2019.02.15. | Magyar Vidék Országos 56-os Szervezet | „Halálra ítélve – Papi sorsok 56 után” kötet bemutatója |
2019.02.19. | NÖRI | Fiumei úti sírkert nemzeti emlékhelyen lévő 57-es parcella bejárása |
Időpont | Meghívót küldő | Esemény |
2019.02.21. | POFOSZ | POFOSZ fennállásának 30 éves évfordulója |
2019.02.22. | Magyar Vidék Országos 56-os Szervezet | A kommunista diktatúrák időszakában a Várbörtönben raboskodó és az itt kivégzett politikai elítéltek emléktáblánál tartandó megemlékezés |
2019.02.22. | Császári Önkormányzat | Gere Sándor emléktábla avatás |
2019.02.24. | XXII. kerületi Önkormányzat | Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából megemlékezés |
2019.02.25. | Kistarcsa Önkormányzat | Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából megemlékezés |
2019.02.25. | Hajdúnánás Önkormányzat | Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából megemlékezés |
2019.02.25. | Magyarország Kormánya | Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából megemlékezés |
2019.03.07. | Lengyel Intézet | Ellenállás és hazaszeretet c. történelmi tanácskozás |
2019.03.08. | HM | Hadtörténeti Kincstár |
2019.03.10. | Pécsi L. Dániel | Rácz József Sándor kopjafa avatás |
Időpont | Meghívót küldő | Esemény |
2019.03.12. | Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes | 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából adományozott kitüntetések átadási ünnepsége |
2019.03.13. | NÖRI | Kodolányi János születésének 120., halálának 50. évfordulója |
2019.03.13. | Erzsébetváros Önkorm. | 1848-49-es Forr. és Szab. harc 171 éves évfordulója alkalmából tartott rendezvény |
2019.03.13. | IV. kerületi Önkormányzat | 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc hőseinek emlékére megrendezésre kerülő ünnepsége |
2019.03.15. | HM | 1848-49. évi Forr. és Szab. harc évfordulója alkalmából lobogó felvonás és tiszteletadás |
2019.03.21. | FIDELITAS | Mansfeld Péter halálának 60. évfordulója alkalmából megemlékezés |
2019.03.21. | POFOSZ | Országos Elnökségi |
2019.03.22. | Magyar Vidék Országos 56-os Szervezet | „Hazáink- német és magyar kényszermigrációs sors a II. vh. utáni Magyarországon” c. előadás |
2019.03.28. | Lengyel Intézet | A visszavett város, fotóriport Varsóról 1918-1939 |
2019.04.05. | HM | Társadalmi Véleményező Munkacsoport ülés |
Időpont | Meghívót küldő | Esemény |
2019.05.07. | Lengyel Nagykövetség | Május 3-i Alkotmány Napja alkalmából ünnepség |
2019.05.08. | HM és PEK | Konzultáció Szabó István altábornagy részvételével |
2019.05.08. | XIII. kerületi Önkormányzat | Vöröskereszt világnapja alkalmából tartandó koszorúzási ünnepség |
2019.05.10. | Magyar Vidék Országos 56-os Szervezet | „Vörös és fehér uralom hátországa – 1919 vidéken” |
2019.05.14. | POFOSZ | Tisztújító küldöttgyűlés |
2019.05.17. | NÖRI | Klapka György halálának 127. évfordulója és sírjának felújítása alkalmából tartandó megemlékezés |
2019.05.20. | HM | Magyar Honvédelem Napja alkalmából rendezett ünnepség |
2019.05.21. | HM | Magyar Honvédelem Napja, Budavár visszavívásának 170. évfordulója alkalmából szervezett ünnepi programsorozat |
2019.05.26. | Magyarország Kormánya | Magyar hősök emlékünnepe |
2019.06.04. | XXII. kerületi Önkormányzat | Nemzeti összetartozás napja |
Időpont | Meghívót küldő | Esemény |
2019.06.16. | Magyarország Kormánya | Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 30. évfordulója |
2019.06.22. | POFOSZ Kitelepített tagozat | Budapesti Kitelepítések 68. évfordulója |
2019.06.28.
| Lengyel Intézet | Romek Stralkowski és Mansfeld Péter emléktáblájánál megemlékezés |
2019.06.28. | Békéscsaba Mjv. Önkormányzata | Kuláküldözés áldozatainak emléknapja |
2019.07.03. | POFOSZ | Országos Elnökségi |
2019.07.11. | IV. kerületi Önkormányzat | II. Világháború idején elhurcolt áldozatok tiszteletére rendezendő megemlékezése |
2019.08.02-04-. | Inter-Asso | Inter-Asso Kongresszus |
2019.08.28. | HM | HM Társadalmi Véleményező Munkacsoport |
2019.09.05. | Lengyel Intézet | Tadeusz Rolke, a pillanat művésze c. kiállítás |
2019.09.06. | Magyar Vidék Országos 56-os Szervezet | „Tíz évszázad magyar emlékei Bajorországban” c. (Kucsera János) c. kötet bemutatása |
Időpont | Meghívót küldő | Esemény |
2018.09.21. | Recski Szövetség Egyesület | Recski Szövetség Egyesület megalapításának 30. évfordulója alk. tartandó megemlékezés |
2019.10.04. | VII. ker. Önkorm. | Megemlékezés az aradi vértanúk kivégzésének 170. évfordulóján |
2019.10.06. | HM | Aradi vértanúk emléknapja, zászló felvonás |
2019.10.06. | V. kerület Önkormányzat | Megemlékezés az aradi vértanúk és gróf Batthyány Lajos kivégzésének évfordulójára |
2019.10.21. | 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége | 1956-os Forradalom és Szabadságharc 63. évfordulójának emlékünnepségére |
2019.10.22. | HM | A társadalmi szervezetek által elismerésre javasoltak részére rendezendő ünnepség |
2019.10.22. | VII. kerületi Önkormányzat | 1956-os Forradalom és Szabadságharc alkalmából tartott koszorúzó ünnepség |
2019.10.22. | Magyarország Kormánya | 1956-os Forradalom és Szabadságharc 63. évfordulójának emlékünnepségére |
Időpont | Meghívót küldő | Esemény |
2019.10.22. | Magyarország Kormánya | Katonai tiszteletadással történő zászló felvonás |
2019.10.23. | Kistarcsa Önkormányzat | 1956-os Forradalom és Szabadságharc évfordulójának megemlékezése |
2019.10.23. | XXII. ker. Önkormányzat | Megemlékezés az 1956-os Forradalom és Szabadságharcról, a nemzet hőseiről |
2018.10.23. | XV. ker. Önkorm. | Megemlékezés az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 63. évfordulójáról |
2019.10.23. | XIV. kerületi Önkormányzat | 1956-os Forradalom és Szabadságharc tiszteletére rendezett megemlékezés |
2019.10.25. | Országgyűlés Elnöke | Kossuth téri sortűzről és annak áldozatairól megemlékezése |
2019.10.26. | Bárdosi Ferenc (Attila Hotel) | II. Rákóczi Ferenc konferencia |
2019.10.27. | XXII. ker. Önkormányzat | Őrtűzgyújtás a dombon és a székely autonómiatörekvések melletti kiállás |
Időpont | Meghívót küldő | Esemény |
2019.10.28. | POFOSZ | Központi ünnepség és megemlékezés az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 63. évfordulója és a POFOSZ fennállásának 30. évfordulója alkalmából |
2019.10.31. | Országgyűlés elnöke | Nemzeti Vértanúk emlékművének újraavatási ünnepsége |
2019.11.03. | Tököli Önkormányzat | Megemlékezés Tökölön |
2019.11.04. | HM | Juta-dombi összecsapás és az 1956. évi Forradalom és Szabadságharcot követő megtorlás |
2019.11.04. | NÖRI | Nemzeti Gyásznap alkalmából tartandó megemlékezés és koszorúzás |
2019.11.04. | HM | Nemzeti Gyásznap alkalmából Magyarország lobogójának felvonása |
2019.11.05. | POFOSZ XIV. kerületi Szerv., Hagyományörzők | Megemlékezés a Fiumei úti temetőben |
2019.11.06. | Lengyel Intézet | Fogadás |
2019.11.07. | PEK | Megemlékezés, emlékérmek átadása |
Időpont | Meghívót küldő | Esemény |
2019.11.15. | NÖRI | Nemzeti Emlékezet Konferencia |
2019.11.20. | NÖRI | „A vezérlő fejedelem emlékezete” c. konferencia |
2019.11.24. | Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány | Gulag Emlékműnél megemlékezés |
2019.11.25. | Magyarország Kormánya | Szovjetúnióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja |
2019.11.26. | 56-os Szövetség | Megemlékezés és ünnepség |
2019.12.07. | POFOSZ | Horváth János emléktábla avatás |
2019.12.10. | POFOSZ | Országos Elnökségi |
Február. 06. POFOSZ taggyűlés, Nagykanizsa. Jelenvolt: Nagy Ottó elnök + 7 fő tag.
Február. 11. Megyei POFOSZ taggyűlés. Jelenvolt: Nagykanizsáról, Nagy Ottó elnök.
Február. 21. POFOSZ 30 éves évforduló ünnepség Bp, MOM központ. Jv: Nagy Ottó, elnök.
Február. 25. Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja. Nk. Jv: Nagy Ottó, elnök.
Március. 06. POFOSZ taggyűlés, Nagykanizsa. Jelenvolt: Nagy Ottó elnök + 5 fő tag.
Március. 11. Megyei POFOSZ taggyűlés. Jelenvolt: Nagykanizsáról, Nagy Ottó elnök.
Március. 15. Nagykanizsa. Emlékezés a 48” forradalom és szabadságharc, 171 évfordulójára, koszorúzás, emlék műsor. Jelenvolt: Nagy Ottó elnök + 3 fő tag.
Március, 21. Budapest, POFOSZ, Országos elnökségi értekezlet. Részt vett: Nagy Ottó, az elnökség tagja.
Április. 03. POFOSZ taggyűlés, Nagykanizsa. Jelenvolt: Nagy Ottó elnök + 4 fő tag.
Április. 08. Megyei POFOSZ taggyűlés. Jelenvolt: Nagykanizsáról, Nagy Ottó elnök.
Április. 26. Nagykanizsa MJV. 25.Városnapi Ünnepi közgyűlése. POFOS Z-t képviselte: Nagy Ottó elnök.
Április. 29. vitéz, Dávid Zoltán bajtárs, temetése, Nagykanizsán. Elnöki búcsúztatót mond, v. Kiss Bódog Zoltán megyei elnök, jelenvolt 6 fő, POFOSZ tag.
Május. 14. Budapest, Országos Küldött Gyűlés. Jelenvolt: Nagykanizsáról, Nagy Ottó elnök.
Június. 02. Nagykanizsa, Hősök Napja megemlékezés, koszorúzás. Jelen volt: v. Nagy Ottó. elnök.
Június. 04. Nagykanizsa, Nemzeti Összetartozás Napja. megemlékezés, koszorúzás. Jelen volt: v. Nagy Ottó. elnök.
Június. 15. Megemlékezés és koszorúzás. Nagykanizsai vasút állomás emléktábla, a Nagykanizsa és környékéről elhurcolt családokról. Jelen volt: v. Nagy Ottó elnök 1 fő POFOSZ- tag.
Június. 15. Megemlékezés Nagy Imre és mártírtársai kivégzéséről, mécses gyújtás. Nagykanizsa 56’ Emlékkert. Jelen volt: v. Nagy Ottó elnök 1 fő POFOSZ- tag.
Augusztus. 20. Nemzeti Ünnep. Zászló felvonás-megemlékezés, Nk. Erzsébet tér. Jelenvolt: Nagy Ottó elnök + 2 fő tag.
Szeptember. 09. Megyei POFOSZ taggyűlés. Jelenvolt: Nagykanizsáról, Nagy Ottó elnök.
Szeptember. 20. A nyugati lengyel hadseregbe 1939-1941 között Magyarországon át evakuált tisztek és katonák emlékhelyének avatása, koszorúzás. Nagykanizsa. POFOS Z-t képviselte: Nagy Ottó elnök
Október. 02. POFOSZ taggyűlés, Nagykanizsa. Jelenvolt: Nagy Ottó elnök + 5 fő tag.
Október. 04. Ünnepi Emlékműsor az Aradi Vértanuk tiszteletére. Nk. Aradi udvar. Koszorúzott: Nagy Ottó elnök + 1 fő POFOSZ tag.
Október. 14. Megyei POFOSZ taggyűlés. Jelenvolt: Nagykanizsáról, Nagy Ottó elnök.
Október. 22. Megemlékezés és koszorúzás, Ungor Károly 56’-os áldozat Emléktáblájánál. Jelenvolt: Nagy Ottó elnök + 2 fő tag
Október. 22. 56’ Wittner Mária szemével, Zalaegerszeg POFOSZ megemlékezés. Jelenvolt Nagykanizsáról: Nagy Ottó elnök + 2 fő POFOSZ- tag.
Október. 23. Nagykanizsa, Ünnepélyes Zászlófelvonás, koszorúzás 56’-emlékkert. Emlékműsor az 56’-os forradalom és szabadságharc 63-dik évfordulója tiszteletére. Jelen volt: Nagy Ottó + 5 fő POFOSZ- tag
Október. 28. Budapest. Ünnepi műsor és megemlékezés 1956 63-dik valamint a POFOSZ megalakulásának 30-dik évfordulójáról. Jelenvolt Nagykanizsáról: Nagy Ottó elnök.
November. 02. Nagykanizsa. Mécses gyújtás 56’-os Áldozatokért a kopjafánál. Nagy Ottó elnök
November. 04. Nemzeti Gyásznap, Nagykanizsa. Mécses gyújtás 56’-os Emlékkertben. Nagy Ottó elnök.
November. 11. Megyei POFOSZ taggyűlés. Jelenvolt: Nagykanizsáról, Nagy Ottó elnök.
November. 29. Utazás Kaposhomokra, Somogy Megyei POFOSZ-szal, kapcsolat felvétel, iratok átvétele, Nagy Ottó elnök..
December. 04. Budapest POFOSZ központ, az Országos Elnökség Eseti Bizottságának elnökeként részvétel a bizottsági ülésen.
December. 09. Megyei POFOSZ taggyűlés. Jelenvolt: Nagykanizsáról, Nagy Ottó elnök.
December. 10. Budapest, POFOSZ, Országos elnökségi értekezlet. Részt vett: Nagy Ottó, az elnökség tagja.
Nagykanizsa. 2020-01-07.
Nagy Ottó.
Nk. Mj. POFOSZ elnöke.
POFOSZ Zala megyei Szervezete 2019. évi Eseménynaptára:
I.04. Zalaegerszeg MJ Város polgármestere Új Évi fogadása meghívottként részt vett megyei elnök ( m.e )
I.05. Zalaegerszeg Evangélikus Egyházközség Új Esztendő köszöntése részt vett : m. e
I.14. Zalaegerszeg Hősök Kertje A Doni Áttörés Napja koszorúzás: részt vett: m.e + 2 fő
I.16. Zalaegerszeg Keresztúri Dezső Művelődési Központ " Tovaris Konyec" Orosz István grafikus kiállítás megnyitó : részt vett m.e + 1 fő
I.20. Zalaegerszeg Hevesi Sándor Színház Sajtó- Fotó Kiállítás megnyitó részt vett: m.e + 1 fő
I.24. Zalaegerszeg Megyei Könyvtár Bence Lajos szlovéniai - magyar költővel találkozás részt vett : m. e
II.06. Zalaegerszeg Városi Hangverseny és Kiállító Terem Vass Albert Emlékest meghívottként részt vett: m.e
II.11. Zalaegerszeg POFOSZ megyei iroda Tisztújító közgyűlés részt vett : 22 fő
II.13 Zalaegerszeg POFOSZ megyei iroda Kvártély Ház program keretében a POFOSZ iroda felújítás, helyszíni bejárása részt vett : m.e
II.21. Budapest MOM Székház POFOSZ megalakulásának 30. évforduló ünnepi rendezvény részt vett: m.e + 4 fő küldött
II.22. Zalaegerszeg Városi Hangverseny és Kiállító Terem Rendszerváltozás - spontán privatizáció :dr. Bencze Ilona előadása részt vett : m. e + 1 fő
II.25. Zalaegerszeg 1./ Csány László Közgazdasági Szakközépiskola A kommunizmus áldozatai címmel történelem óra Felkért ea : Kiss Bódog Zoltán m.e
2./MjV önkormányzat rendezvénye Gúlág emlékmű koszorúzás részt vett : m.e + 3 fő
III.11. Zalaegerszeg POFOSZ iroda megyei Szervezet tagyülése részt vett : m.e + 7 fő
III.15. Zalaegerszeg Csány László tér Március 15.-i városi ünnepségen koszorúzás részt vett :m.e + 4 fő
III.16 Zalaegerszeg MJV Önkormányzat " Zászló Ünnepe" rendezvényen koszoruzás : részt vett : m.e + 2 fő
III.21. Budapest POFOSZ Székház Országos elnökségi ülés részt vett : m.e + 3 fő
III.27. Zalaegerszeg MJV és Rákóczi Szövetség közös rendezvénye megemlékezés : Rákóczi Ferenc Fejedelemről koszorúzás : részt vett : m.e + 3 fő
III.29. Zalaegerszeg Evangélikus Egyházközség " Migráció és Egyház Politika " címmel dr. Fischl Vilmos előadása meghívottként részt vett : m.e
IV.04. Zalabaksa község " Üzennek a kövek" Kiállítás és fogadás meghívottként köszöntőt mondott : m.e
IV.06. Gellénháza Művelődési Központ " 30. Éves a Vajda József Népdal Kör " rendezvényen meghívottként köszöntőt mondott : m.e
IV.08. Zalaegerszeg POFOSZ iroda megyei taggyűlés : részt vett: m.e + 7 fő
IV.11. Zalaegerszeg MJV Költészet Napja rendezvény Vass Albert szobrának megkoszorúzása részt vett : m.e + 2 fő
IV.12. Budapest Nemzeti Emlékhely 298. Parcella kommunizmus áldozatának emlékhelyén koszorúzás részt vett : m.e + 17 fő
IV.29. Nagykanizsa Köztemető v.Dávid Zoltán tagtársunk temetése részt vett : m.3 + 4 fő
IV.29. Zalaegerszeg Városi Hangverseny és Kiállító Terem : dr. Surján László előadása részt vett: m.e + 1 fő
V. 01. Zalacséb Községi Emlékpark Boldog Brenner János mártír lelkész szobrának avatása felkért avató: Székely János megyés püspök és Kiss Bódog Zoltán m.e
V. 09. Zalaegerszeg Városi Hangverseny és Kiállító Terem MJV rendezvény Hollik István kormány szóvivő előadása részt vett : m.e + 1 fő
V. 13. Zalaegerszeg POFOSZ iroda megyei taggyűlés a POFOSZ országos tisztújítás előkészítéséről beszámoló : részt vett : m.e + 10 fő
V. 14. Budapest MOM Székház POFOSZ Országos Tisztújító Közgyűlés részt vett : m.e + 4 fő küldött
V. 18. Nagykanizsa Vitézi Rend Állomány Ülés részt vett : m.e + 2 fő
V. 24. Pápa A magyar katonai ejtőernyőzés megalakulásának 80. évfordulója meghívottként részt vett : m.e + 1 fő
V. 26. Zalaegerszeg MJV rendezvénye " Hősök Napja " koszorúzott : Csabai Hugó + 2 fő
V. 26. Kéthely Városi köztemető " Hősök Napja " rendezvény felkért ünnepi szónok : Kiss Bódog Zoltán m.e + 1 fő
VI.02. Zalaegerszeg MJV rendezvény Holocaust 75. évfordulója részt vett és koszorúzott : m.e + 1fő
VI.04. Zalaegerszeg MJV rendezvénye Trianon - Összetartozás Napja részt vett : m.e + 3fő
VI.11. Zalaegerszeg POFOSZ iroda megyei taggyűlés részt vett : m.e + 7 fő
VI.18. Zalaegerszeg POFOSZ iroda a beruházó képviselőjével betöréses lopás helyszínelése és intézkedés megtétele részt vett : m.e + 4 fő
VII.03. Budapest POFOSZ székház Országos Elnökségi Ülés részt vett : m.e + 3 fő
VII:06. Zalaegerszeg Rákóczi Szövetség által szervezett : " A Pozsonyi Csata " évfordulós megemlékezésen koszorúzás részt vett : m.e + 2 fő
VII.10. Bagod Községi köztemető ifj. József János tagtársunk temetésén búcsúztatás és koszorúzás részt vett : m.e + 1 fő
VIII.20. Zalaegerszeg MJV Augusztus 20. Alkotmány ünnepi rendezvényen koszorúzás részt vett : m.e + 2 fő
IX. 09. Zalaegerszeg POFOSZ iroda megyei taggyűlés és értekezlet az 56-s megyei Hagyományőrző Szervezet közös ülése az 56-s 63. évforduló ünnep szervezése
IX. 19. Zalaegerszeg MJV Önkormányzat tanácsterme egyeztető tárgyalás az október 22.-i rendezvény szereplőivel : egyházak képviselői, Göcsej Múzeum,
Városi Hangverseny és Kiállító Terem, Kvártélyház Kft, MJV Önkormányzat képviselőivel
IX. 20. Zalavár ZMVJ Önkormányzat " Zala megye Napja " rendezvény meghívottként részt vett : Csabai Hugó
IX. 24, Zalaegerszeg Az október 22.-i ünnepi rendezvény szervezése zalai sajtó orgánumok ( 6 szerkesztőség) Zalaegerszeg TV képviselőivel részt vett : m.e + 8 fő
IX. 27. Zalaegerszeg Magyar Olajipari Múzeum Országos Jubileumi rendezvény meghívottként részt vett : m.e + 1 fő
X. 06. Zalaegerszeg MJV Csányi tér Aradi Vértanúk megemlékező városi ünnepén koszorúzás részt vett : m.e + 3 fő
X. 12. Budapest Terror Háza, és a Nemzeti Emlékhely meglátogatása és koszorúzás ( 301, 298 -s parcellák) az 56-s Zalai Hagyományőrző Egyesület által szervezett autóbuszos utazáson a Zala megyei POFOSZ tagokkal részt vett : m.e + összesen 18 fő
X. 14. Zalaegerszeg POFOSZ iroda megyei taggyűlés az október 22.-i rendezvény szervezése részt vett : m.e + 11 fő
X. 22. Zalaegerszeg az 56-s Forradalom és Szabadságharc 63. évfordulójának megünneplése : MJV - POFOSZ_- 56-s Hagyományőrző Szervezet közös rendezvénye
első helyszín: Kommunizmus Áldozatainak Emlék Múzeuma : Wittner Mária látogatása tárlatvezetéssel és megemlékező előadása
a Múzeum megáldása : katolikus, evangélikus, református egyház részéről
második helyszín: Városi Hangverseny és Kiállító Terem megemlékező Gála műsor Kiss Bódog Zoltán m.e köszöntőjével és narrációjával :
1./ Wittner Mária, és Kiss Bódog Zoltán m.e ünnepi beszéde,
2./ Énekmondó Együttes : Nagy Gáspár " Október végi Tiszta Lángok " Zenés Oratórium előadása a Zrinyi Miklós Gimnázium Kórusának közreműködésével a 400 fős teltházas rendezvényen Szalai Zoltán a POFOSZ Budapest Szervezet elnöke és D.Szűcs Lászlóné a POFOSZ
Országos alelnöke is részt vett
X. 23. Pacsa város 56-s Forradalom és Szabadságharc ünnepi megemlékezése felkért ünnepi szónok : Kiss Bódog Zoltán m.e polgármesteri fogadás és koszorúzás
X. 23. Zalaigrice község 56-s Forradalom és Szabadságharc ünnepi rendezvénye felkért szónok : Kiss Bódog Zoltán m.e polgármesteri fogadás és koszorúzás
X. 24. Zalaegerszeg Zalaegerszeg Városi Televízió Stúdió beszélgetés Kiss Bódog Zoltánnal az 56-s Forradalom és Szabadságharc témaköréről és Wittner Mária látogatásáról
X. 26. Zalaegerszeg Kölcsey Ferenc Gimnázium FIDESZ-KDMP Frakció Önkormányzati választást értékelő rendezvénye. Meghívottként részt vett : Kiss Bódog Zoltán m.e
X. 29. Budapest MOM Székház POFOSZ Országos Gyűlés a szervezet megalakulásának 30. évfordulójának ünnepi rendezvénye részt vett : m.e + 3 fő
XI.04. Zalaegerszeg az 56-s Hagyományőrző Egyesület szervezésében a Forradalom Mártírjainak emlékére mécses és gyertyagyújtás az 56-s Emlékműnél
részt vett : m.e +6 fő
XI.10 Zalaegerszeg Luther Márton Emlékmű Reformáció ünnepén koszorúzás részt vett : m.e + 1 fő
XI.11. Zalaegerszeg POFOSZ iroda megyei Szervezet taggyűlése részt vett : m.e + 7 fő
XI.14. Zalaegerszeg Megyei Önkormányzat díszterme " Hazatalálás Szabadegyetem " előadás sorozat részt vett : m.e + 1 fő
XI.15. Zalaegerszeg Az Énekmondó Együttes megalakulásának jubileumi rendezvénye meghívottként részt vett : m.e + 1 fő
XI.18. Zalaegerszeg Dísz tér Zrinyi Miklós költő és hadvezér évfordulós városi ünnepi megemlékezésén rész vett és koszorúzott : m.e + 3 fő
XI.20. Zalaegerszeg Keresztúri Dezső Művelődési Központ az " ÁVH megalakulása és működése 1956-ig a Terror Háza előadás sorozata részt vett : m.e + 1 fő
XI.21. Zalaegerszeg Megyei Önkormányzat díszterme " Hazatalálás Szabadegyetem " előadás sorozat részt vett : m.e + 1 fő
XI.29. Zalaegerszeg Magyar Olajipari Múzeum Trianon az Olajiparban című kiállítás előkészítésében és megnyítóján részt vett : m.e + 2fő
XII.09.Zalaegerszeg POFOSZ iroda megyei évzáró taggyűlés elnöki beszámolóval részt vett : m.e + 8 fő
XII.10. Budapest POFOSZ Országos Központ Országos Elnökségi Ülés évzáró rendezvény részt vett : m.e + 3 fő
XII.10. Zalaegerszeg Keresztúri Dezső Művelődési Központ az " ÁVH működése különös tekintettel zalai történetére " előadás részt vett : m.e
XII.16. Zalaegerszeg Városi Hangverseny és Kiállító Terem " 30 éve Szabadon " a Terror Háza rendezvénye részt vett : m.e + 1 fő
A Nagykanizsa MJV rendezvény Naptár eseményeiről Nagy Ottó külön tájékoztatást nyújt.
Zalaegerszeg, 2019. december 29.
Időpont | Meghívót küldő | Esemény |
2018.01.12. | HM | A magyar királyi 2. honvéd hadsereg Don menti csatái áldozatainak emlékére az 1943. évi „Doni áttörés” 75. évfordulója |
2018.01.19. | Magyar Vidék Országos 56-os Szervezet | Drucza Attila által írt kötetének előadással egybekötött veszprémi bemutatója |
2018.01.30. | HM | Görgey Artúr lovasszobrának megkoszorúzása |
2018.02.07. | HM Kapuvár Város Önkorm. | I. Világháborúban életüket vesztett magyar katonák felújított hadisírjainak ünnepélyes átadása |
2018.02.13. | NÖRI | Budapest ostromának civil áldozatai emlékére 14. alkalommal rendezett megemlékezése |
2018.02.13. | HM I. ker. Önkorm. | 1945. évi budapesti harcokban hősi halált halt katonák és polgári áldozatok tiszteletére megemlékezés |
2018.02.15. | Magyar Vidék Országos 56-os Szervezet | „Mindig Velem” c. interjúkötet dedikálása Dr. Beer Miklós püspök úr által |
2018.02.21. | HM | 170 éves Magyar Honvédség programsorozat megnyitó ünnepsége és gálaestje |
2018.02.23. | Magyar Vidék Országos 56-os Szervezet | A Várbörtönben raboskodó és az itt kivégzett politikai elítéltek emlékére állított emléktábla avatása |
2018.02.27-28. | Inter-Asso | Inter-Asso Pozsony |
2018.03.12. | HM | Március 15-e alkalmából rendezendő központi ünnepség |
2018.03.14. | Erzsébetváros Önkorm. | 1848-49-es Forr. és Szab. harc 170 éves évfordulója alkalmából tartott rendezvény |
2018.03.15. | HM | 1848-49. évi Forr. és Szab. harc évfordulója alkalmából lobogó felvonás és tiszteletadás |
2018.03.27. | HM | I. világháborúban életüket vesztett magyar katonák felújított hadisírjainak átadása |
2018.04.06. | NÖRI | „Egy csata ….. és emlékezete” előadás |
2018.04.11. | NÖRI | Költészet napja (József A. sírja) |
2018.04.13. | NÖRI | Fenyvesi Csaba születésének 75. évfordulója |
2018.04.24. | POFOSZ XIV. ker. Szervezete | Franyó Ferencre, Vasvári Vilmosra és Szécsi Istvánra emlékezés |
2018.04.27. | NÖRI | Alpár Ignác halálának 90. évfordulója |
2018.05.08. | POFOSZ | Küldöttgyűlés |
2018.05.15. | HM | Magyar Honvédelem Napja alkalmából rendezett ünnepség |
2018.05.16. | HM | Magyar Honvédség 170 éves évfordulója alkalmából rendezett emlékkonferencia |
2018.05.17. | HM | Budavár visszavívásának 169. évfordulója alkalmából szervezett ünnepség |
2018.05.18. | HM | Görgey Artúr sírjánál koszorúzás katonai tiszteletadással |
2018.05.26. | NÖRI | Muhi emlékmű felújítása alkalmából tartandó ünnepség |
2018.05.26. | II. ker. Önkormányzat | Hősök Napján tartandó megemlékezés |
2018.06.24-27. | Inter-Asso | Inter-Asso kongresszus |
2018.08.20. | Magyarország Kormánya | Kossuth téren zászlófelvonás |
2018.08.23. | Magyarország Kormánya | Totalitárius Diktatúrák Európai Emléknapja |
2018.09.07. | HM | HM Társadalmi Véleményező Munkacsoport ülés |
2018.09.11. | NÖRI | Pető András születésének 125. évfordulója |
2018.09.15. | Recski Szövetség Egyesület | Recski kényszermunkatábor bezárásának 65. évfordulója |
2018.09.19. | HM | dr. Boross Péter Miniszterelnök Úr részére történő elismerés átadása |
2018.09.28. | PEK | Koszorúzás a MEMENTO emlékműnél |
2018.10.05. | Magyarország Kormánya | Batthyhány-örökmécsesnél koszorúzás |
2018.10.05. | VII. ker. Önkorm. | Megemlékezés az aradi vértanúk kivégzésének 169. évfordulóján |
2018.10.06. | HM | Aradi vértanúk emléknapja, zászló felvonás |
2018.10.18. | HM | Társadalmi szervezetek által elismerésre javasoltak részére rendezendő ünnepség |
2018.10.19. | Szent István Király Zeneműv. Szakgimnázium | Ünnepi megemlékezés az 1956-os Forradalom és Szabadságharc évfordulója alkalmából |
2018.10.19. | XI. ker. Önkormányzat SZIOK | Megemlékezés és koszorúzás a Szent Imre Egyetemi Kórházban |
2018.10.21. | CSEMADOK | 1956-os Forradalom kitörésének 62. évfordulója |
2018.10.22. | Mo. Kormánya NÖRI Szab.Harc. Alap. | Közös koszorúzási ünnepség az 1956-os Műegyetemi Emlékműnél Fáklyás felvonulás |
2018.10.23. | Magyarország Kormánya | Magyarország lobogójának katonai tiszteletadással történő felvonása |
2018.10.23. | XVII. ker. Önkorm. | Koszorúzással egybekötött megemlékezés |
2018.10.23. | XXII. ker. Önkormányzat | Megemlékezés az 1956-os Forradalomról és Szabadságharcról, a nemzet hőseiről |
2018.10.23.-11-04. | XV. ker. Önkorm. | Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 62. évfordulójáról programsorozat |
2018.10.23. | Magyar Vidék Országos 56-os Szervezet | Ünnepi megemlékezések az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 62. évfordulóján |
2018.10.23.-2018.11.04. | XV. ker. Önkormányzat | 1956-os Forradalom és Szabadságharc 62. évfordulójáról programsorozat |
2018.10.24. | POFOSZ | Központi ünnepség és megemlékezés az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 62. évfordulója alkalmából |
2018.10.30. | HM | Megemlékezés a hazánk földjén elesett magyar és más nemzetiségű katonák emlékére |
2018.11.02. | XXII. ker. POFOSZ | Megemlékezés az 1956-os mártírjainkról |
2018.11.03. | Tököl város Önkorm. | Megemlékezés az 1956-os Forradalom és Szab. harcról és Maléter Pál honvédelmi miniszterről |
2018.11.04. | Óbuda-Békásmegyer Önkorm. | 1956-os Forradalom és Szabadságharc 62. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezés |
2018.11.04. | Magyarország Kormánya | Nemzeti Gyász Emléknapja Fónay Jenő emléktáblájának leleplezése és koszorúzás |
2018.11.04. | HM, XXIII. ker. Önkormányzat | Megemlékezés a Juta-dombi összecsapás katonamártírjainak emlékére |
2018.11.05. | Nemzeti Fórum Egyesület, HM Magyar orvos hősi halottak emlékművénél megemlékezés | Magyar orvos hősi halottak emlékművénél megemlékezés |
2018.11.06. | NÖRI | Revisnyei Reviczky Imre posztumusz vezérőrnagy szoboravató ünnepsége |
2018.11.09.-2018.11.12. | Poznani utazás a lengyel centenáriumi ünnepségre | |
2018.11.10. | XIII. ker. Önkormányzat | I. és II. vh. katona és civil áldozatainak emléket állító „Világháborús Emlékmű” leleplező és átadó ünnepsége |
2018.11.11. | NÖRI | I. világháború magyar hőseinek emlékére állított emlékmű avató ünnepsége |
2018.11.15. | Lengyel Intézet | A lengyel propaganda plakátok 1918-1939. a lubini Állami Levéltár gyűjteményéből kiállításának megnyitója |
2018.11.15. | NÖRI | Wekerle Sándor születésének 170. évfordulója |
2018.11.20. | Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány | Szabadság helyett erőszak Magyar női sorsok 1944/1945-ben c. konferencia |
2018.11.21. | NÖRI | XVII. Országos Kegyelet és Emlékezet Konferencia |
2018.11.23. | Pécs Mjv. Önkorm. | Szovjetunióban elhurcolt áldozatok emlékére tartandó megemlékezés |
2018.11.24. | SZORAKÉSZ | Megemlékezés a szovjet megszállás áldozatainak emlékművénél |
2018.11.25. | Magyarország Kormánya | A Szovjetunóba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából tartandó megemlékezés |
2018.12.03. | Lengyel Intézet, Lengyel Közt. Nagykövetség | Függetlenség vértanúja c. megemlékezés |
2018.12.05. | NÖRI | RECSK című időszaki kiállításának megnyitója |
2018.12.11. | VERITAS | „Küldetés és Szolgálat” emlékkonferencia |
2018.12.12. | NÖRI | Antall József halálának 25. évfordulója |
2018.12.14. | Magyar Vidék Országos 56-os Szervezet | „Friedrich István- 100 éve történt az őszirózsás forradalom” c. könyv bemutatója |
I.5. Zalaegerszeg MJV Új Évi Fogadásán meghívottként vettünk részt 1 fő + elnök
I.6. Zalaszentgrót város Híró István tagtársunk temetésén elnökünk búcsúztatta a család kérésére, és koszorúztunk 2 fő + elnök
I.12. Zalaegerszeg Mayar Honvédség KIEG Parancsnokság rendezvényén:
14.oo órakor : DONI Áttörés zalai honvéd hősökre emlékeztünk 1 fő + elnök
17.oo órakor : Zalaegerszeg Hősök Kertjében koszorúztunk 4 fő + elnök
I.22. Zalaegerszeg MJV Önkormányzatán Tolvaj Márta polgármester hely. asszonnyal a 2018. évi program egyeztetés 1 fő + elnök
I.29. Lenti város Sárdi Ferenc Gulág-rab temetésén koszorúztunk 1 fő + elnök
II.12. Zalaegerszeg POFOSZ Zala megyei Szervezet soros ülése
II.14. Tormafölde Helyi Önkormányzattal program egyeztetés: részt vett az elnök
II.15. Budapest POFOSZ országos értekezlet 2 fő + elnök
II.23. Zalaegerszeg MJV rendezvény Gulág emlékmű koszorúzás 3 fő + elnök
18 órakor AVO Börtönmúzeum megemlékezés
II.25. Zalaegerszeg MJV Kommunizmus Áldozatainak Napja, koszorúzás 2 fő
III.2. Zalaegerszeg MJV Megyei Értéktár Konferencia, meghívottként részt vett : elnök
III.8. Zalaegerszeg "Kovács Károly Kollégium" előadás sorozat :Raffai Ernő előadásán vettünk részt: 2 fő + elnök
III.12 Zalaegerszeg POFOSZ Zala megyei Szervezet soros ülése
III.14 Tormafölde Önkormányzat Március 15-i rendezvényén emléktábla avatás és koszorúzáson felkért avató :Kiss Bódog Zoltán elnök
III.15. Zalaegerszeg MJV Rendezvényén vettünk részt és koszorúztunk 2 fő
IV.9. Zalaegerszeg POFOSZ Zala megyei Szervezet soros ülése
IV.12. Budapest 309.parcella, Rákoskeresztúr koszorúzás : részt vett : elnök
IV.14. Zalaegerszeg Megyei Önkormányzat Szent Korona Tan című Konferencián vettünk részt 1 fő + elnők
V.8. Budapest POFOSZ Országos Küldött értekezlet 2 fő + elnök
V.14. Zalaegerszeg POFOSZ Zala megyei Szervezet soros összejövetele
V.27. Zalaegerszeg MJV Hősök Napja Közös rendezvényen vettünk részt 2 fő ! elnök
V.30. Zalaegerszeg Olajipari Múzeum 1956. az olajiparban rendezvényén koszorúztunk 2 fő + elnök
VI.3. Zalaegerszeg Trianoni Emlékmű megemlékezés és koszorúzás 4 fő + elnök
VI.11. Zalaegerszeg POFOSZ Zala megyei Szervezet Soros összejövetele
VI.13 Zalaegerszeg MJV Díszterme: az I. világháború zalai áldozatai előadás sorozat, és könyvbemutató ! Meghívottként részt vett az elnök
VI.19. Zalaegerszeg MJV Önkormányzat Deák Ferenc terem Előadás sorozat : részt vett az elnök
VII.7. Zalaegerszeg A pozsonyi csata évfordulóján közös megemlékezés és koszorúzás 2 fő + elnök
VIII.20. Zalaegerszeg MJV Aug.20.-i rendezvényén koszorúztunk 2 fő
IX.10 Zalaegerszeg POFOSZ Zala megyei Szervezet soros összejövetele
IX.22. Zalavár község " Zala megye napja" Zala megyei Önkormányzat rendezvényén koszorúztunk elnök
X.3. Zalaegerszeg MJV " Zalaegerszeg TV " munkatársaival program egeztetés elnök
X.8. Zalaegerszeg POFOSZ Zala megyei Szervezet soros összejövetele
X.9. Bak , Zalaháshágy helyi önkormányzatokkal 1956-os rendezvények szervezése elnök
X.11. Zalaegerszeg Zalaegerszeg TV Filmfelvétel és stúdió beszélgetés a kitelepített Molnár Család története
részt vett: Kiss Bódog Zoltán és a Molnár Család képviselője
X.17 Budapest ELTE Díszterme: " A katonai ejtőernyőzés szerepe a II. világháborúban" című konferencia részt vett az elnök
X.18. Bak 1956-os Forr. és Szab. harc Községi ünnepi megemlékezés.Felkért előadó: Kiss Bódog Zoltán elnök
X.19. Becsehely 8.oo órakor 1956-os Forr. és Szab.harc ünnepi rendezvényeken
Tótszerdahely 12.oo órakor
Pusztamagyaród 15.oo órakor az Énekmondó Együttessel közös fellépés a községek általános iskoláiban.Mindenütt narrátor:Kiss Bódog Zoltán elnök
Zalaegerszeg MJV 56-os ünnepi közös rendezvényen koszorúzott Csabai Húgó
X.20. Gutorfölde község 16.oo órakor az 1956-os Forr. és Szab.harc ünnepi rendezvényén felkért szónok:Kiss Bódog Zoltán elnök
X.23. Zalaegerszeg MJV 56-os Forr.és Szab.harc ünnepi rendezvénye
11.oo órakor Szerencsés Rudolf emléktábla koszorúzás 1 fő + elnök
14.oo óra Börtön Múzeum Filmvetítéses megemlékezés
levezető elnök:Zalaegerszeg POFOSZ megyei szervezet elnöke:Kiss Bódog Zoltán 35 fő
17.oo órakor 56-os emlékmű megemlékezés és koszorúzás 3 fő + elnök
18.oo órakor ünnepi hangverseny 3 fő + elnök
X.30. Zalaegerszeg MJV Hangverseny és Kiállító Terem:
Rétvári Bence államtitkár előadásán vettünk részt 2 fő + elnök
X.31. Nagykanizsa város Központi Temető Halottak napi tisztelgés, koszorúzás 2 fő + az elnök
XI.5. Zalaegerszeg 56-os Emlékmű koszorúzás ill. gyertyagyújtás nov.4,-i szovjet beavatkozás napjáról 3 fő + elnök
XI.15. Zalaegerszeg A Zala megyei 56-os Hagyományőrző Egyesület taggyűlésén vettünk részt 1 fő + elnök
XI.16. Zalaegerszeg A Rákóczi Szövetség által szervezett Zrinyi Miklós Évfordulós megemlékezésén koszorúztunk 2 fő + elnök
XI.26. Zalaegerszeg AVO Börtön Múzeum Lenti város Lányfalussy Szakmunkásképző Iskola diákjainak fogadása és előadás tartása :Kiss Bódog Zoltán + 4 tagtárs
XII.7. Zalabér község Tatár Lajos tagtársunk temetésén vettünk részt és koszorúztunk 2 fő + elnök
XII.8. Várpalota Trianoni Emlékmúzeum látogatás az 56-os Hagyomány Szervezet tagjaival együtt 22 fő
XII.10 Zalaegeszeg POFOSZ Zala megyei Szervezet soros összejövetele
XII.18. Budapest POFOSZ Országos Küldött Értekezlet meghívott küldöttként vettünk részt 2 fő + elnök
megyei elnök